Utazási tippek, tapasztalatok a világ körül tőlünk és másoktól

Szállások, repterek, országok, beszámolók
Két nap a Dzsungelben – Chiang Mai

Két nap a Dzsungelben – Chiang Mai

vízesés

Chiang Mainak több kerülete van, így ha elindulsz kifele a városból meglepődhetsz, hogy 30 perc autókázás után még mindig Chiang Maiban vagy. A szállodák, az utazási irodák tele vannak prospektusokkal, mindenféle túrákat kínálnak. Mi vágytunk egy kis csendre, valami kalandra, és a természetre, ezért a www.thailandraftparty.com-ra esett a választásunk. Megnéztük a weboldalát, egyáltalán nem találtuk drágának, két főnek 5000 Bath volt 2 nap, teljes ellátással.

Nagyon jó döntés volt 🤗 Reggel 8-kor vett fel minket a sofőr, előtte mindent leegyeztettünk, küldött listát arról, hogy mit vigyünk, mikor jön értünk, mi van az árban. (fördőruhát vigyetek) Mikor megérkezett a túra vezető, aki egyébként Bang, 25 éves fiatal ember, meglepődtünk, hogy az üzletet ő viszi, és a két napot ő szervezte le. Elindultunk a dzsungel felé, és út közben megálltunk egy olyan piacon, ahol nélküle biztos nem álltunk volna meg, mert nem is tudtunk a létezéséről. Itt minden volt, ami szem szájnak ingere, a disznó fejtől az élő angolnán át a sült banánig minden. Megvettük a vacsorának valót, gondosan válogatott nekünk kel leveleket, kérdezte mit ennénk este? Mondtuk, hogy mindegy, közölte ha mindegy, akkor a két disznó fejet visszük. Akkor már nem volt annyira mindegy.😂 Végül csirkét vett nekünk. Megkóstoltatott velünk pár helyi dolgot, vett gyümölcsöket, és banán levélbe tekert banános rizst. Ezt követően folytattuk utunkat, és megnéztük a szállásunkat. Már csak azért megérte elmenni erre a programra, amilyen bungalókat láthattunk. Csodálatos környezetben a rizsföldekkel szemben, alattunk csordogáló patakkal, maga volt a csoda. A hely maga nem Bang tulajdona, a tulajdonos nagyon kedves mosolygós kishölgy. Tényleg úgy éreztük, szívesen lát minket.

Ez után elindultunk a dzsungelba, és meglátogattunk egy vízesést. Az oda vezető út csodálatos volt, a növények, a zöld banán fák, a csordogáló kis patak, lenyűgöző. Igen gondolom, itt merül fel mindenkiben a kérdés, hogy és a kígyók? Nekem ez az első kérdésem volt, hogy lesznek e kígyók. Bang azt mondta, ha szerencsések leszünk, akkor talán láthatunk kígyót, de nem jönnek az emberek  közé. Én nem szerettem volna szerencsés lenni ezúttal. Nem is találkoztunk kígyóval. Az út elején csatlakozott hozzánk egy kutyus, végig is kísért minket, megette az ebédünk maradékait, és vissza is kísért minket. Csak kutyákkal találkoztunk az úton. A vízesés felett volt egy másik vízesés, és a csapat úgy döntött, felmegyünk oda, és ott fogyasztjuk el az ebédünket. Ez az útszakasz kicsit meredekebb volt, de teljesíthető. A lenti vízesésben két srác, akik velünk jöttek, fürödtek egy jót. Mi ezt az élményt kihagytuk. Ebéd után elindultunk visszafele, majd ismét a szállásra mentünk, átöltöztünk, és mentünk a háztól 100 méterre lévő, már kiszélesedett folyóhoz. Itt van lehetőség egyébként raftingra is, ha valaki akar, mi felfújt traktor belső gumikba ülve csordogáltunk le a folyón. Egyébként nagyon vicces volt, az egyetlen problémánk talán az volt, hogy nem vittünk fürdő ruhát, de mivel ez volt a nap utolsó programja, bevállaltuk a ruhában fürdést. Nagyon szép egyébként ennek a folyónak is a partja, jól éreztük magunkat, a víz nem mély. Végül egy autó platóján utaztunk vissza a szállásunkhoz, ahol amíg mi zuhanyoztunk, Bang helyi vacsorát készített nekünk. Tulajdonképpen ez volt a legfinomabb vacsoránk Chiang Maiban való tartózkodásunk során. Este szeletelt fel gyümölcsöt, amit egyébként a túra során is ettünk, édes ananászt, este pedig dinnyét. Mi viszonylag hamar kidőltünk, korán keltünk reggel, mielőtt elindultunk aludni, megnéztük a szoba minden szegletét, a másik bungalóban volt egy nagy pók vacsora előtt. Még egy tévhitet eloszlatnék, a pókok sem másznak rád, és nem akarnak minden áron megcsípni. Délután megmutatta nekünk Bang azt a helyet, amin most dolgozik, egy tábor, magyarosan kemping, annyi különbséggel, hogy nem kell sátrat vinned, mert fel van építve, és egy fa köré van emelvény emelve, amin lesz majd a sátor maga, valamint készít egy olyan kis házat, amiben több ember tud aludni, amolyan hostel szerűt. Elméletileg decemberben kész is lesz, szerintem nagyon vagány lesz. Ezen a területen lakik két tarantulla is, de ahogy meghallják, hogy valaki van a területen, bemennek a kis házukba, szerintem ha nagy lesz a nyüzsgés, el is fognak költözni, most viszonylag nyugis helyük van. Szóval,  csak a lábaikat láttuk a lyukban, közel mentünk, egészen közel, de nem jöttek ki, és egyik sem akarta leharapni a fejünket. Szóval, aggodalomra semmi ok.

Egyébként jól aludtunk a bungalóban, és jól éreztük magunkat ott, az ágyuk köré lehetett baldachin hálót vonni, mi gondosan össze is zártuk, és zuhanyzás után is befújtuk magunkat szúnyog riasztóval, így biztosak voltunk benne hogy nem lesz semmi bajunk. Reggel kaptunk egy finom reggelit, és megnéztük az épülő tábor mögötti vízesést, ahol a srácok ismét fürödtek egyet, és a hegyek által kialakított csúszdán csúszdáztak. Majd visszamentünk a szállásra, összepakoltunk, és elmentünk ebédelni. Olyan étterembe mentünk, ahova csak helyiek járnak, épp ezért angolul senki nem beszél, szóval Bang intézett mindent. Levest ettünk, gombóccal. Tradicionális recept, ez a vállalkozás apáról szállt leányára. A leves finom volt, hosszan főzik, és fő benne minden féle, végül a receptet nem tudtuk meg, de valószínű, hogy otthon nem tudnánk ilyen ízeket varázsolni. Egyébként ennek a levesnek az a lényege, hogy zöldségeket tesznek egy szűrő kanálba, amit az egész nap forrón tartott levesbe meg mártogatnak, az felmelegszik de meg nem fő. Majd tésztát tesznek a szűrő kanálba, és a levesben készre főzik, kb 30 másodperc alatt megfő így a tészta. Ezt követően megy a tálba a gombóc, majd rá a lé, végül egy kis fűszer, és kész is. A levet egyébként ők nem eszik meg, mi megettük mert finom volt. Videó róla itt: Készül a Thai ebédünk. Az étterem mellett működött egy benzinkút is, kézzel hajtós, sosem láttam még ilyet….

Ebéd után mentünk az elefántokhoz, róluk bővebben itt olvashattok: Elefántok Thaiföldön

Az elefántos program szuper volt, jó látni, hogy vannak olyan farmok, ahol védik őket, jó helyük van, azt csinálnak amit akarnak. Ja, és fogalmam sincs honnan tudják, hogy 4 óra van, de 4kor elindulnak haza J Mi biztosan nem szóltunk nekik, hogy idő van gyerünk menni kell.

Elefántok etetéséről videó a youtube csatornánkon itt:Chiang Mai elefántok nasit kapnak

Végül, mikor kellően sáros lettem, és az elefántok is kijátszották magukat, elindultunk vissza a szállásra. Ha van időtök, és lehetőségetek, mindenképpen menjetek el egy ilyen programra, a természet csodálatos, és számomra lenyűgöző, hogy egy 25 éves srác ilyen 2 napot rakott össze nekünk, mindenünk megvolt, mindenre gondolt, és szuperül éreztük magunkat.

 

Manoa Falls – Vízesés Oahu

Manoa Falls – Vízesés Oahu

vízesés

Manoa Falls – vízesés – maga a vízesés, akárcsak az ide vezető út csodálatos. Gyönyörű zöld környezetben egy kb 2 km-es út vezet a vízesésig. Viszonylag nagy a pára tartalom, és sok a szúnyog, így szúnyog riasztó mindenképpen ajánlott. Először mikor megpróbáltunk felmenni, le volt zárva, mert előtte való napokban esett az eső, és eláztatta az utat. Így megpróbáltuk következő nap is. Nem akaruk elővenni a cipőinket, mert ez volt az utolsó napunk, és már nem lett volna lehetőségünk kitisztítani a cipőket, így papucsban vágtunk neki az útnak. Velünk szemben jött pár, út közben megsérült turista, így elég sokáig tanakodtunk, hogy jó ötlet e vajon papucsban végig menni, de az elején úgy tűnt jó lesz. Szerintem mindegy miben mész, ha előtte való nap eső van, akkor csúszik a talaj, ha meg sokáig nincs eső, akkor meg nem sok víz van a vízesésben, szóval jó volt ez így. Az úton olyan magasra nőtt bambuszokkal találkoztunk, hogy nem fértek rá egy fényképre. Mosdó nincs az úton, egy két helyen lehet félre állni, ha így kell tenned, a papírt vidd magaddal vissza a kiinduló pontra egy kis zacskóban, és őrizd meg ezt a gyönyörű környezetet. Nem meredek az út, viszont csúszós, így ha van egy túra botod, az nem árt. A parkolásért fizettünk 5$-t, de további díjak nem voltak. Az út végig csodálatos zöld, és a vízesés is nagyon nagyon szép. A vízesés alatt van egy, a természet által kialakított kis medence, amiben páran fürödtek, mi úgy hallottuk, hogy szennyezett a vize egy olyan baktériummal, ami influenzaszerű tüneteket okoz, így nem próbáltuk ki, de többen fürdőztek benne. Azt hiszem, a csúszós utak miatt lefele nehezebb volt ez a túra, mint felfele, de szerintem mindenki számára teljesíthető. Láttunk 1 hónapos kisbabával is családot, és idős korosztályt is. A magas páratartalom elviselhető volt, leginkább a bőrünkön éreztük. A túra végén a parkolóba visszaérve van egy csap, ahol le tudod mosni a sarat magadról. Mi kb 2 órát töltöttünk itt, kényelmes sétával mentünk fel, és élveztük a természetet. Ezen felül látogatható még pár vízesés, pl. Lulumahu Falls, Likeke Falls. Helikopter túrák alkalmával olyan vízeséseket is láthattok, ami túrával nem elérhető, biztos vagyok benne hogy ez is gyönyörű.

Javaslom, hogy valamelyik vízesést nézzétek meg ha itt vagytok, elképesztően zöld minden, és csodás az esőerdő körülötte.

 

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználóbarátság javítása érdekében. A weboldal további használatával ezt elfogadod. Privacy policy