Utazási tippek, tapasztalatok a világ körül tőlünk és másoktól

Szállások, repterek, országok, beszámolók
Ben Tre

Ben Tre

mekong

Eredeti tervünk az volt, hogy a Mekong Deltát szervezett keretek között járjuk majd be, és Ho Chi Min-ből egy túrára befizetünk. Le is egyeztettem előre, hogy egy 2 vagy 3 napos túrára megyünk majd. Árát tekintve 96 USD/ fő / nap.

Aztán találkoztunk Mr. Luc-al, aki annyi minden hasznos tanáccsal ellátott minket, hogy úgy döntöttünk, magunk fedezzük fel a Mekong Deltát, és nem fizetünk 3 napért majd 600 dollárt. Nagyon jól tettük, mert így ismét kedvesebbnél kedvesebb embereket ismerhettünk meg. Ben Tre-be tualjdonképpen azért jöttünk, mert Mr. Luc mondta, hogy a családjának is itt van farmja, ezúton is köszönjük a gyümölcs ellátmányt, amit a családtól kaptunk. Szállásunk a Mango Home Riverside lett, aminek épp a Naplemente teraszáról írom most ezt a bejegyzést. A szállás természet közeli, a Mekong folyó partján. Itt is mászkálnak a kis gyíkok a falon, sőt most épp a szobánkban is van egy, bízom benne, hogy éjszakára kimegy, és hagy minket aludni.

Ben Tre-ben az emberek nagy része gazdálkodásból él. Kókuszt, papayát, mangót, és zöldségeket termesztenek, és több kókusz feldolgozó üzem van.

A Mango Home Riverside saját kikötővel, és csónakokkal rendelkezik, azonban találtunk kedvezőbb áron, ezért máshol foglaltunk. Bármilyen túrát foglalsz, kókusz feldolgozást biztosan látni fogsz. Mi végül a DinHo Ecotour –nál foglaltunk, és a belvárosban találkoztunk. Beszálltunk a kis csónakunkba, és elindultunk a Mekongon. Érdekes módon, naponta 2-szer van apály és dagály, változik a víz szint, de nagyon látványosan. Sajnos a folyó itt is nagyon szemetes, sőt beszállásnál láttuk, hogy egy nő mossa az ételt a vízben ahova egyébként a szennyvizet is engedik. Nem elég, hogy szemetet dobnak bele, de még be is csomagolják nejlonba. A túravezetőnk elmondta, hogy 40 évvel ezelőtt tudtak inni a folyóból, lehetett mosni, és úszni is benne. Most sajnos nem lehet egyiket sem, mert annyira koszos, de nincs más választásuk, mert valahova engedni kell a szennyvizet, és nincs normális rendszer sem erre, sem a hulladékra. Ettől vonatkoztassunk el túránk során… Ezen a részen egyébként csodás a part, pálmafák vannak a parton, tényleg szép a környezet. Első megállónk egy kókusz feldolgozó ütem volt, ahol férfiak szedték le a kókusz héját, hogy csak a dió maradjon. Ez bizonyára nem egy könnyű fizikai munka, és egy 81 éves idős bácsi is dolgozott itt. Nincs szociális háló, nyugdíj itt nem ismert. A következő állomáson A kettévágott kókusz dióból szedték ki a kókuszt, majd asszonyok hámozták meg a kókuszt, és így kerül további feldolgozásra. Innen átmentünk egy olyan helyre, ahol kókusz reszeléke, cukrot, és kókusz olajat gyártanak. Itt találtunk olyan rövid italt, amiben darabolt, vagy egész kobra van. Norbi megkóstolta, azt mondja nem volt rossz. A kobrát beleteszik ebbe az italba, és úgy tartják, hogy szinte gyógyszer, és nagyon egészséges. Egészség ide vagy oda, inkább én nem akartam tudni milyen. A cukrokat pedig kézzel egyesével csomagolják. Itt azzal tudtuk támogatni a helyieket, hogy vettünk helyben készült szappant,kókusz balzsamot, és keverő kanalat, hozzáteszem elég sok mindent tudtam volna még választani, de még mindig limitált a helyünk. Innen átmentünk arra a helyre, ahol az ebédünket fogyasztottuk el. Előtte megnéztük, hogyan szőnek szőnyeget, olyan szőnyeget, amin aludni lehet. Másfél óra alatt készül el egy, és kb 5 USD-ért árulják. Elég kemény meló…. Az ebédnél kaptunk helyi levest, majd rizs papírba tekertek nekünk halat rizstésztával, elefánt fülű halat kaptunk. Nagyon finom tekercset készítettek belőle.  A következő fogásunk egy palacsinta szerű tészta volt, benne egy kis csirke, egy kis rák, és némi sárgarépa. Ezt követően még hoztak csirkét, és rizst, de azt már nem kóstoltuk meg. Innen egy másik kis csónakkal mentünk tovább, egy szűkebb lagúnán. A túra szervező adott szúnyogirtó sprayt, mielőtt elindultunk, illetve a túra elején kaptunk rizs kalapot is. Ezt követően visszamentünk a városba. Ott megnéztük a helyi piacot, majd fogtunk egy taxit, és visszatértünk szállásunkra.

Ha megkérdezed a helyieket, hogy hogy kell kókusz olajat előállítani, azt mondják, oh, hát az nagyon könnyű. De egyáltalán nem az. Le kell szedni a kókuszt, el kell vinni feldolgozni, leszedni a héját, majd ketté vágni, aztán kiszedni a kemény héjból, majd megpucolni, aztán lereszelni, majd préselni, és a kapott levet főzni. Kilenc munkafolyamat, és mind manuális.

Ben Tre nekünk nagyon tetszett, szép a Mekongnak ez a része, és a környezet is. Több helyen gyártanak rizs lapokat, amit készre sütve mindenképp kóstoljatok meg, mert nagyon finom.

 

Can Tho – úszó kereskedelem

Can Tho – úszó kereskedelem

mekong

A vietnámi Can Tho bemutatása, szórakozás, költségek röviden

 

Can Tho Vietnám déli részén van, az ország negyedik – valamint a Mekong delta legnagyobb városa. Mint minden turistát, minket is az úszó piac vonzott ide. Sikerült egy olyan szállást találnunk, ami a Mekong folyó partján van, így reggel a hotel mellett vett fel minket a hajós. Megannyi naplemente után megcsodáltuk a napfelkeltét a hajóról. Hihetetlen mennyiségű hajó van korán reggel már a folyón, nem csak árusok, hanem egyéb célból is közlekednek itt a Mekong folyón.

Számunkra érdekes, hogy miért ezt a teret választják zöldség és gyümölcs árulására. Ez nem csak hagyomány, hanem kereskedelmi és logisztikai szempontból is jó dolog. Ez a piac kevésbé van a turistáknak, persze mi is találhatunk kedvünkre valót. Főleg itt a nagykereskedők bocsátják eladó sorba a megtermelt portékájukat, szóval ez sokkal inkább termelői piac. Zöldség és gyümölcs cserél a folyón gazdát. Kora reggel kimennek a termelők, és az árbocra tűzik, hogy mit kínálnak. Így az érdeklődő már messziről látja, hogy dinnyét, vagy éppen burgonyát árul az adott hajó.

Kisebb gyümölcs árusok, üdítő árusok, és reggeli levest kínáló csónak is megtalálható. Az értékesítés pedig úgy zajlik, hogy összekötik a két csónakot, és az eladó valamint a vevő a két csónakból nyélbe üti az üzletet. Ha meg akarod nézni ezt a piacot, érdemes korán kelni, reggel 6-tól folyik a kereskedelem, és 9-10 körül minden csónak haza indul.

Innen mi elmentünk a Fruit Garden-be, ami egy gyümölcsös kert. Érdekessége, hogy a föld parcellák között gödrök vannak, amit feltöltöttek vízzel, ebből megoldják az öntözést is. Körbe lehet menni a gyümölcsfák között, guava, mangó, lime, kókusz, ananász, és ez utóbbi kettő keresztezett gyümölcse, az ananász kókusz is megtalálható a kertben. Sétánk után egy kis tál gyümölcsöt fogyaszthatunk el, miközben helyi élő zene szól. Ha a kertbe egyedül érkezel, és nem egy túra keretében akkor 20 000 dong a belépő fejenként. A hajó túra ha nem privát, akkor 200 000 dong/ fő, és csak az úszó piacra megy, a gyümölcsös kertre külön kell fizetni. Privát túra, ami a kikötőből indul: 1 200 000 dong körül van. A Mekong ezen szakaszán egyébként sűrűn lehet találkozni földet, sódert szállító hajóval is.

 

Mi mást kínál még Can Tho?

 

Az egyik legnyugodtabb város, békés, hangulatos, és nagyon barátságosak az emberek. Persze ez minden Vietnámi városra elmondható… Itt már van bevásárló központ, nagyobb élelmiszer boltok, és bizonyos márkák is megtalálhatóak. Van forgalom, de nincs ideges sofőr, nincs gyorshajtás. Nem igen láttunk elsőbbség adás kötelező táblát, mégis megoldják a közlekedést. A taxi talán itt volt a legolcsóbb, és nagyon kevés turistával találkoztunk. Épp ezért mindenki integet, a boltban odajönnek megcsodálni, a magasságod, a hajad színét. Mi mindketten 180 magasak vagyunk, és világos hajúak, ez itt egyik sem jellemző…

Nekünk ennek a városnak az éjszakai piaca tetszett a legjobban. Sokkal nyugodtabb, mint máshol- Helyi ételeket is ki lehet próbálni, grillezett zöldségeket, húsokat, és helyben készítenek tűzön sült rizs lapot is. Ez nagyon finom. Puffasztott rizst is megkóstoltuk, ami kerek pizza formájú, az is nagyon ízletes. A ételek külön utcában vannak, és tőle kb 200 méterre egy másik utcában a ruhák. Itt még nincs kétféle ár, a turisták is és a helyiek is ugyanannyit fizetnek mindenért.

Este az utcák csodálatosan ki vannak világítva, szerencsés időszakot választottunk, mert szépen ki van díszítve a város. Utcák felett kivilágított virág díszek, ünneplik 2020 eljövetelét.

Fájó szívvel hagytuk el ezt a várost is, mindenképp szeretnénk ide visszajönni. Hangulatos és barátságos hely. Mindenki segítőkész. Építettek egy hidat csak gyalogosoknak, ez sötétben kivilágítva szép, de reggel is láttuk, miközben mentünk csónakkal a piacra. Ninh Kieu Quay – így keressétek a google mapsen, és akkor eljuttok ide.

My Tho

My Tho

mekong

My Tho, érdemes-e nyaralni ebben a városban?

 

Can Tho-ból nem akarunk egyenesen Ben tre-be menni, gondoltuk megszakítjuk utunkat My Thoban. Előre leszögezem, hogy ez egy felesleges megálló. Minden ami itt elérhető, elérhető Ben Tre-ből is, vagy Ho Chi Min-ből is, szóval ha csak nem kell beiktatnod egy pihenőt, akkor ezt a várost hagyd ki. Lássuk ezt miért mondom.

Ez volt az első hely, ahol az ebédet és a vacsorát is otthagytuk, és én egész nap rizst, Norbi pedig szendvicset evett. Próbáltunk a szálláson kívül étkezni, de az egyik helyen nem volt angol menü, képről választottunk, borzalmas volt. Előtte voltunk egy helyen ahol átszaladt a patkány, és egyébként szóba sem álltak velünk, ezért kerestünk a google mapsen egy éttermet. Viszonylag kevés időt töltöttünk itt. Visszamentünk a hotelba, rendeltünk 3 ételt, én egy levest, és egy Mango sticky rice-t akartam enni (mangó meg rizs), Norbi meg szendvicset rendelt.

Ebből a 3 tételből kettő nem volt. Kértünk egy csokis banános turmixot is, nem tudom, hogy tudták ennyire elrontani, de borzalmas volt. Vacsorára kimentünk ismét a városba, leültünk egy Mekong parti étteremben. Zöldséget és rizst akartam enni, láttam a képen, hogy van brokkoli, oh, gondoltam, akkor én rendben is vagyok. Aztán amikor kihozták az ételt, kaptam fekete zöld színű leveleket, és némi főtt uborkát. Ettem a rizsből, és ezzel a vacsora is le volt tudva. A szállodában az ágy kényelmes volt, a szoba tiszta, a fürdőről ugyanez nem mondható el.

A törölközők büdösek voltak, és koszosak. Ilyen is van, ettől még a jókedvünk nem hagy alább. Hajnali 4 körül hangos kiabálásra ébredtem, a Hotelban a vendégek nem voltak tekintettel a többiekre, akik aludtak volna. Reggel bíztunk benne hogy legalább a reggeli rendben lesz, de nem volt, ezért hamar fel is mentünk a szobába pakolni. Programokat tekintve itt a Mekongon lehet hajókázni, amit mi áttettünk Ben Tre-re, mert az ott foglalt hotelnak vannak saját hajói, és úgy hallottuk, hogy érdemes velük menni túrákra. My Tho egyébként nap közben olyan, mint egy elhagyatott város, kevés hely van nyitva, és kevés a motoros is, autót meg egyáltalán nem láttunk a utakon.

Este már más volt a helyzet. Ezt a várost legközelebb kihagyjuk. Egy fél éves út során szinte lehetetlen hogy ne fussunk bele egy egy ilyenbe, szerencsére ritka. Ugyanakkor a blogunk nem csak arról szól, hogy minden milyen csodás, mert bizony vannak ilyen napok is, és örülünk, ha ezzel tudunk segíteni az olvasóinknak.

Jó Reggelt Vietnám!

Jó Reggelt Vietnám!

mekong

Vietnám, lakosság, árak, fitness, amit utazás előtt tudni érdemes

 

Emlékeztek még az Amerikai Hadsereg vietnámi rádióadásából elhíresült mondatra? Filmben Robin Williams alakította Adrien Cronauer őrmestert, aki után híressé vált a Jó reggelt Vietnám mondat.

Dél-Kelet Ázsiában ez a csodálatos ország már régóta várt ránk. Vietnám lakossága jelenleg 96 millió fő, és 2030-ra úgy saccolják, hogy el fogja érni a 100 millió főt. Minden családra jelenleg 2,4 gyermek jut. Vietnám szocialista ország, éjféltől hétköznap kijárási tilalom van. Teljesen más a család modell, mint amit mi Európaiak megszoktunk. Gyakori, hogy az édesapa külföldre megy, akár több évre, hogy biztosítsa a család számára a megélhetést. Számunkra ez szomorú, számukra egy lehetőség.

Az országban sokan beszélnek alap angolt, de ahhoz, hogy kommunikálni tudj, egyszerűbb szavakat kell használni. Akik nem beszélnek angolul, azoknak le van töltve a google translate a telefonjukra, és segítenek Neked azon keresztül. Tulajdonképpen mindegy mit szeretnél, a taxissal akarsz valamit megbeszélni, vagy a gyümölcsössel, segíteni fognak. Sokan a munkájukhoz szükséges szavakat megtanulták, és többet nem tudnak, de ettől még nagyon kedvesek lesznek mindenhol Veled.

Internet: szinte mindenhol lehet wifire csatlakozni, éttermekben, kávézókban, szállodákban. Hanoiban a reptéren vettünk egy internet kártyát, 30 napra, de ahogy kiléptünk Hanoiból, nem működött. Ezért Phu Quoc-on ismét vettünk egy kártyát, ez 7 GB internettel vásárolható, 7 napra, majd 60 000 dongért fel lehet tölteni újabb 7 napra. Aztán találtunk egy másik internet kártyát, 30 GB 30 napra. Érdemes keresgélni, és a számodra legmegfelelőbbet választani.

A helyi pénz a vietnámi dong, otthon nem lehet beszerezni, és az országból sem lehet kivinni nagy mennyiségben, és nem is lenne miért, máshol nem tudsz vele semmit sem kezdeni. Árfolyam függő, hogy hol mennyiért váltanak. Jellemzően hotelban nem jó váltani. Hanoiban arany kereskedőnél váltottunk, az óvárosban, Phu Quocon pedig összeismerkedtünk egy úrral, aki programokat szervez, autót intéz, jegyeket árul, és pénzt vált. 25100 dongot adott nekünk 1 EUR-ért. 1 EUR most 330 Ft – tehát 1 don = 76 Ft (2019. december 12)

Ha ki szeretnéd számolni, hogy a 200 000 dongos ebéd hány Ft, akkor 0,013 a szorzó, tehát 200 000 dong= 2600 Ft.

Több helyen lehet bankkártyával is fizetni. Pénzt felvenni nem próbáltunk kártyáról, mert úgy hallottuk, hogy zárt pénzügyi rendszer, és külföldi bankkártyával nem lehet sok pénzt felvenni, és magas rá a kezelési költség. Szóval érdemes otthonról hozni Eur-t, és inkább EUR, mint USD. Jobban váltják.

Szállás foglalás: ha hosszabb időre jössz, javasolt nem a booking.comon foglalni, mert sokkal drágább, mint bármi más. Hanoiban a szálloda, amit le lehet foglalni 100 000 Ft-ér / hét, a bookingon 522 000 Ft volt. Hosszabb idejű tartózkodás esetén foglalj két éjszakára előre, majd a helyszínen foglalj tovább. Foglalásnál az Agoda jobb, mint a booking. A Booking.com 18%-ot elvisz az árból, ezért nem érdemes itt ezzel foglalni, sokkal jobban jársz, ha befoglalsz 1-2 éjszakát, és a továbbiakat személyesen. Úgyis fogsz később találkozni jobbnál jobb szállás helyekkel. Nekünk Hanoiban volt aki besétált személyesen, és Vietnámi nyelven megbeszélte a hotellal, hogy ez nem lesz 522 ezer, csak 100, és nem volt semmilyen visszaigazolásom a foglalásról, de megvolt a szobánk. Phu Quoc-on pedig 4 éjszakára foglaltunk, és második nap körbe jártunk, és kerestünk jobb helyet, és személyesen kaptunk 100 000 dong kedvezményt, és újabb 100 000 dongot mi alkudtunk le, majd a következő szállásunkat még olcsóbban szereztük meg. A szoba mindenhol kényelmes volt, Phu Quocon a csodálatos kertek, medencék annyira szépek, hogy nem is nagyon akarnék innen elmenni.

Edzőteremmel ritkán  találkoztam, talán 2-3 helyen, így mindenhol a szobában edzettem, volt elegendő helyem. A resort szállásunkban a mosodai szolgáltatás 30 000 dong volt, Hanoiban a mosoda 1 USD és 39000 dong között mozog. Érdemes olyan szállást választani, ahol reggeli is van.

Szállásokon, és egyéb helyeken a járólap baromira csúszik, főleg ha vizes is egy kicsit, érdemes vigyázni, és esetleg többféle lábbelit hozni.

Egy nagyon fontos észrevétel: Nem hisztisek a gyerekek. Egy hónap alatt egy síró gyereket láttunk, de senki nem nyúzta a szüleit semmiért, és az egészen picik is egész barátságosak, integetnek, köszönnek, incselkednek az idegenekkel.

 

Étkezés

 

Éttermek: sok műanyag kis székes étterem van, nyugodtan egyetek ilyen helyeken is. Előtte érdemes megnézni a menüt, a kínálatot, kicsit körbe nézni. Több helyen láttunk patkányt, mit ne mondjak, én is undorítónak találom őket, de sehol nem értünk jöttek, hanem a félredobott maradék ételért. A hulladék kezelés hatalmas probléma, erről itt olvashattok:

 

Sok levesező hely van, érdemes abból is kipróbálni párat. Hanoiban is és Phu Quockon is találtunk jót. Ezen felül rizs valamivel mindig rendelhető. Sok hal, tenger gyümölcsei, frissen sült húsok, halak található mindenhol. Árban olcsóbb mint otthon a jobb éttermek ára pont megegyezik az otthoniakéval.

Gyümölcsök: A grapefruit itt nem keserű, hanem édes, lédús, és a legfinomabb helyi gyümölcs. Ha szeretitek a Mangót, itt érdemes megkóstolni, nagyon finomakat ettem itt. A dinnye is nagyon finom volt mindenhol. Ha szereted a gyümölcsöket, mindenképp kóstolj meg itt mindent amit csak lehet.

Több étteremben, ami nem annyira felkapott helyen van, de már járnak oda turisták, kétféle menü, és kétféle ár van, egy a turistáknak, egy meg a helyieknek. Ha nagyon nem tudsz azonosulni az árakkal, akkor érdemes tovább menni.

Alkohol: több helyen van bor, és van ahol komplett bár van rövid italokkal. Árban megegyezik az otthonival, a bor különösen drága. Boltban is, nem csak étteremben.

 

Társadalmi rétegek

 

Különösen Hanoiban érzékeltük, hogy a társadalmi rétegeknek itt erős szerepe van. Valahányszor a sofőrünk elvitt minket valahova, hívtuk, hogy jöjjön ebédelni velünk. A sofőr nem azt mondta, hogy nem mehetek veletek, mert itt nem illik, hanem mindig kitaláltak valamit, hogy a sofőr nem éhes, a sofőr nem szereti, nincs kedve, el kell mennie lemosni az egyébként patinásan tiszta kocsit, stb… Vagy hogy a sofőrnek a kocsival kell maradnia. Az már nagy öröm volt – nekünk – ha tudtunk neki vinni egy sütit… Nagyon betartják ezeket a szabályokat, és nehezen is tudtunk rávenni bárkit is, hogy ebédeljen velünk, és beszélgessünk egyet, vagy hogy fogadjon el tőlünk bármit is.

 

Szúnyogok

 

Phu Quocon az egyik szálláson nem volt, a másikon annál több. Szúnyog irtóval, és bőrre fújható szúnyog riasztó spary-vel érdemes készülni. Ezen felül a fenistil lett az új testápolóm is pár napig, olyan szinten összecsipkedtek a szúnyogok.

 

Öltözködés

 

Nincsenek szabályok, Phu Quocon a szálloda vezetők is papucsban és ingben mászkáltak, a papucs az egyébként is nagyon jellemző Vietnámban. Esténként láttunk nőket pizsama szerű ruhában, nem tudom, hogy funkcióját tekintve ezt milyen ruhának tekintik, de nálunk pizsamának hordják. Több boltba befele le kell venni a papucsot, ha látsz kint a bolt előtt papucsokat, akkor Te is vedd le, tiszteld meg ezzel őket.

 

Közlekedés, járda

 

Taxit mindenhol találtunk, leintettük, ha netán valahol még sincs, az első embert megkéred, hogy hívjon Neked, segíteni fog. Hotelek simán hívnak taxit. Grab is működik, de a Taxi mindenhol olcsóbban jött ki. Taxi órával mentünk mindenhova, sehol nem vágtak át minket. Itt már van járda, ami Thaiföldön pl. nincs, de nem a gyalogosok használják, hanem a motorokat parkolják rajta többnyire, és te csak max el tudsz menni mellette.

Mindenki motorral megy mindenhova, ezért van motoros taxi is. Egy család – 4-5 fő – tökéletesen megvan egy motoron. Jogosítvány nem kell a motor vezetéshez, de közlekedési táblákat egyébként is ritkán látni kisebb helyeken, szóval az hogy nem ismerik a kreszt, majdnem hogy mindegy is. Vigyáznak egymásra.

Olvasd el a többi bejegyzésünket is, ha többet szeretnél megtudni Vietnámról, a városokról, látnivalókról, és az emberekről.

 

 

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználóbarátság javítása érdekében. A weboldal további használatával ezt elfogadod. Privacy policy