Utazási tippek, tapasztalatok a világ körül tőlünk és másoktól

Szállások, repterek, országok, beszámolók
My Tho

My Tho

hajó

My Tho, érdemes-e nyaralni ebben a városban?

 

Can Tho-ból nem akarunk egyenesen Ben tre-be menni, gondoltuk megszakítjuk utunkat My Thoban. Előre leszögezem, hogy ez egy felesleges megálló. Minden ami itt elérhető, elérhető Ben Tre-ből is, vagy Ho Chi Min-ből is, szóval ha csak nem kell beiktatnod egy pihenőt, akkor ezt a várost hagyd ki. Lássuk ezt miért mondom.

Ez volt az első hely, ahol az ebédet és a vacsorát is otthagytuk, és én egész nap rizst, Norbi pedig szendvicset evett. Próbáltunk a szálláson kívül étkezni, de az egyik helyen nem volt angol menü, képről választottunk, borzalmas volt. Előtte voltunk egy helyen ahol átszaladt a patkány, és egyébként szóba sem álltak velünk, ezért kerestünk a google mapsen egy éttermet. Viszonylag kevés időt töltöttünk itt. Visszamentünk a hotelba, rendeltünk 3 ételt, én egy levest, és egy Mango sticky rice-t akartam enni (mangó meg rizs), Norbi meg szendvicset rendelt.

Ebből a 3 tételből kettő nem volt. Kértünk egy csokis banános turmixot is, nem tudom, hogy tudták ennyire elrontani, de borzalmas volt. Vacsorára kimentünk ismét a városba, leültünk egy Mekong parti étteremben. Zöldséget és rizst akartam enni, láttam a képen, hogy van brokkoli, oh, gondoltam, akkor én rendben is vagyok. Aztán amikor kihozták az ételt, kaptam fekete zöld színű leveleket, és némi főtt uborkát. Ettem a rizsből, és ezzel a vacsora is le volt tudva. A szállodában az ágy kényelmes volt, a szoba tiszta, a fürdőről ugyanez nem mondható el.

A törölközők büdösek voltak, és koszosak. Ilyen is van, ettől még a jókedvünk nem hagy alább. Hajnali 4 körül hangos kiabálásra ébredtem, a Hotelban a vendégek nem voltak tekintettel a többiekre, akik aludtak volna. Reggel bíztunk benne hogy legalább a reggeli rendben lesz, de nem volt, ezért hamar fel is mentünk a szobába pakolni. Programokat tekintve itt a Mekongon lehet hajókázni, amit mi áttettünk Ben Tre-re, mert az ott foglalt hotelnak vannak saját hajói, és úgy hallottuk, hogy érdemes velük menni túrákra. My Tho egyébként nap közben olyan, mint egy elhagyatott város, kevés hely van nyitva, és kevés a motoros is, autót meg egyáltalán nem láttunk a utakon.

Este már más volt a helyzet. Ezt a várost legközelebb kihagyjuk. Egy fél éves út során szinte lehetetlen hogy ne fussunk bele egy egy ilyenbe, szerencsére ritka. Ugyanakkor a blogunk nem csak arról szól, hogy minden milyen csodás, mert bizony vannak ilyen napok is, és örülünk, ha ezzel tudunk segíteni az olvasóinknak.

Phu Quoc – Ad Hoc

Phu Quoc – Ad Hoc

hajó

Phu Quoc – Ad Hoc turizmus, szállás, árak

 

Kissé aktívra sikerült pár hetünk Thaiföldön, ezt követte egy hét program Hanoiban, ezért kerestünk egy olyan helyet, ahol kicsit pihenhetünk. Így esett a választás Phu Quocra. Első szállásunk az éjszakai piactól párszáz méterre volt, sajnos utca fronton, ezért nem tudtunk igazán pihenni, így második nap kerestünk egy csendes szállást. Néhány általános dolog a szigetről: kb másfél óra alatt átautózható, nincsenek nagy távolságok, a vietnámi emberek két kivételt leszámítva nagyon kedvesek. Egyikkel a Szafarinál sikerült találkoznunk, a másikkal meg az első hotelünkben. Egyébként ennek az oka pofon egyszerű. A sok nem túl kedves turista, hozzájuk edződött a személyzet.

Kezdjük ott, hogy szinte mindenhol meg vannak lepődve a borravalón, ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a zömében orosz és kínai turisták nem hagynak borravalót. Pedig a Vietnámiak elég sok mindent megtesznek az embernek. Vietnámban elterjed egyébként, hogy mindenki használja a google fordítót. Az angol nyelvtudással itt csak kicsit lehet boldogulni, kevesen beszélnek és kevesen értenek angolul. Aki igen, vele jókat beszélgettünk. Ettől függetlenül mindenki segíteni akart nekünk szinte mindenhol.

Sajnálatos módon úgy sikerült csomagolnunk amikor átköltöztünk, hogy egy tusfürdő a laptop közelébe került, és annak rendje módja szerint a tusfürdő nem zárt rendesen, és Norbi Lapotopjában landolt. Így kellett szereznünk egy laptop szervizt. Odafele a taxisnak határozottan mondtuk, hogy hova akarunk menni – ezt a tippet egy túra szervezőtől kaptuk – de sajnos ott még sincs szerviz, ezért fordítóval elmondtuk a taxi sofőrnek mi a bánatunk, és elvitt egy másik helyre. Ott épp ebédeltek, ezért zárva volt minden, de a sofőr bement, és mondta, hogy ne küldjenek már el minket, elmondta mi a probléma, felkísért minket, ahol a családi ebédbe rondítottunk épp bele. Ettől átvették a laptopot, és a sofőr is megvárt minket. Így tovább mentünk vele a kikötőbe. Nyilván hogy adtunk neki egy 80 dongnyi borravalót, amiért segített, de el sem akarta fogadni, úgy kellett erőlködni hogy ne adja vissza a visszajárót.

Az új szállásunk egyébként remek, és hozzá teszem, a szálláson és a tengerparton nincs semmilyen zavaró tényező, távolabb vagyunk a belvárostól, az úgynevezett Ong Lang részen vagyunk. Csodás a part, kellemes a víz, a szállásunk csodálatos, szóval kívánni nem lehetne ennél jobb helyet. Tökéletes pihenésre, mindenki tiszteletben tartja, hogy a vendégek pihenni vannak itt. A kertész reggeltől szépítgeti a kertet, a takarítók mosolyognak, a reggelinél nagyon rendesek velünk, tényleg jó itt. A szállásunktól nem messze van egy gyümölcsös, első vásárlásunkkor megkértük, hogy vágja fel nekünk a dinnyét, a mangót, szépen bedobozolta nekünk a hölgy, ezért nem csak a gyümölcs árát fizettük ki neki hanem adtunk neki borravalót, Elmondta még egyszer, hogy nem nem, ez nem ennyibe kerül, ezt visszaadja. Mondtuk neki hogy dehogy…. Másodszorra ugyanezt eljátszotta velünk, harmadszor nem is engedett borravalót adni, pedig megpucolt nekünk minden gyümölcsöt, csinált smoothiet, szóval tényleg tök rendes volt.

A helyi boltban vettünk ásványvizet, rágcsálni valót, döbbenet, hogy mindenhol leveszik a papucsot, így ha bemész a boltba, Neked is le kell venni. Ugyanez igaz a fogászaton, a kávé boltban, és a Buddhista szentélyeknél. De a szobánkba takarítani sem jönnek be papucsban.

Ilyen egy Phu Quoci bolt (hozzáteszem a helyiek nem itt vásárolnak, hanem a piacon, ez nekünk, turistáknak van…. ezért nincs pl hús pult, nagyjából víz, kekszek, fűszerek ilyesmi…)

 

Ha már bent voltunk a városban a szerviz miatt, jött az ötlet, hogy menjünk le a sziget déli részére, és próbáljuk ki a helyi járatot. 771 Fortintnyi összegért mentünk ketten 40 km-t busszal, An Thonig. Mi tök nyugodtan ültünk a buszon még a végállomáson is, aztán a sofőr mondta, hogy mi ide akartunk jönni, ezért gyorsan leszálltunk. Elkezdtünk sétálgatni, mikor megláttunk egy szép fogorvosi rendelőt, mondta Norbi, ha már itt vagyunk, nézessem meg az érzékeny fogam. Egyébként is tervben volt egy fogorvos, mert hetek óta érzékeny egy fogam a hidegre, és nem akartam ezzel kínlódni még 5 hónapot.

A rendelőben senki nem beszélt angolul, de megkérdezték, hogy honnan jöttem, mondtam hogy Hungary, már be is állították a google fordítóba a magyar nyelvet. Elmondtam mi a problémám, megvizsgált egy orvos, mondták, hogy nem kell fizetni, megmondták, mit vegyek a gyógyszertárba, és szépen elköszöntünk egymástól. 128 Forintba került az öblögető oldat, és 2 nap után sokkal jobb a helyzet. (otthon miért nincs ilyen???)

Sétáltunk tovább, amikor megláttunk egy hotelt, láttuk, hogy esküvőre vannak berendezkedve, gondoltuk, megnézzük. Kérdezte a recepción egy hölgy, hogy miben segíthet, mondtuk, hogy nem lakunk itt, de küröl néznénk, lehet? Persze, kinyitotta az esküvői termet, mondta, hogy az emeleten van egy Sky bar menjünk fel, mert tök szép a kilátás. Nagyon örültünk neki, tényleg csodás volt fent, látni lehetett a Libegő ( Cabel Car) pályáját, a tengert, a kikötőt, ittunk itt egy italt, gyönyörködtünk, és indultunk tovább.

Viszonylag éhesek voltunk, ezért kerestünk egy helyet ahol tudunk ebédelni. Találtunk egyet, ahol kb 6 féle ételből lehetett választani, ellenben az 5 percen belül az asztalon volt. Hoztak vizet, látszott, hogy sűrűn nincs dolguk turistákkal. 90 dongot fizettünk, otthagytuk a 100 dongból való visszajárót, majdnem utánunk szaladt vele a néni. A leves amit én ettem, nagyon finom volt, kettő között hezitáltam, de mondta, hogy melyik lesz nekem jobb.

Innen elmentünk a kikötőbe, ahova első körben mosdóra szerettünk volna bejutni, beengedtek minket, kicsit körül néztünk. Próbáltunk egy hajóst találni aki elvisz minket egy szép útra, de ilyen nem lett, ezért elindultunk kifelé a kikötőből.

Kerestünk egy taxit, és kértük, hogy vigyen el minket a Sunset Beachre. A taxik mindenhol taxi órával mentek, sehol nem vertek át minket. A sofőr rendes volt, megmutatta, hol menjünk be. Fejenként 70 dong a belépő. Kicsit sétálgattunk, majd Norbi meglátott pár halász hajót, és elindultunk az irányukba. Szép páros vagyunk, nekem mindenem a naplemente, meg a tengerpart, a tengerparti naplemente meg végképp a kedvencem. Norbi szereti a vizet, és a hajókat, hajózni én is nagyon szeretek, így egy naplementés hajó túrával nagyon nem lőhetünk mellé. A hajósok azonban eléggé bent voltak ahhoz, hogy a google fordítójukba kiabáljunk, ezért egy srácot, aki épp jött ki a vízből, Norbi megkérdezett, hogy neki van e hajója. Mondta, hogy nincs de megkérdezi nekünk szívesen a bent lévőt, hogy elvisz e minket. Hamar meg is volt az alku.

A halász lepattant a horgász csónakról, átült egy kerek csónakba, kievezett hozzánk, mondta, hogy ezzel fog minket bevinni. Már ez viccesnek tűnt, de bepattantunk, és beevezett. Az átszállás a hajóra érdekes volt, de végül mindenki átjutott, és még vizesek sem lettünk. Elindultunk a naplemente felé. Csodálatos volt. A hajó egyébként olyan egyszerű, hogy egy pad sincs rajta, vagy ilyesmi, a földön ültünk, előttünk kötelek, és vödrök. Pont ez volt benne számunkra a különleges, a hajósnak szerintem meg mi voltunk különlegesek. Szerintem viszonylag ritkán intik le őket turisták, hogy mennénk egy kört.

A parttól távolabb lehet látni, hogy vannak úszó házak a vízen, nagyon érdekelt minket hogy mik azok, most ezt is megnézhettük. Hálóval elkerített részen itt tartják a már kihalászott halakat, szerintünk azért, hogy csak akkor vigyék ki a partra, amikor igény van rá, addig úszkálnak a vízben. Ahogy lement a nap, kivitt minket a partra. A kialkudott összeget egy családnak kellett adnunk, övüké volt a hajó, ők még a kiszállásnál is segítettek, biztonságba helyezték a táskánkat, telefonjainkat míg mi kiszálltunk. Itt is úgy kellett a hajós után futni hogy adhassunk neki borravalót. Az egész borravalóval együtt kevesebbe került mint egy Balatoni hajós naplemente egy főnek.

Visszasétáltunk a Sunset Beachre, miután lement a nap, akkor lettek igazán csodásak a színek, hogy szép képeket készíthessünk a híre, elefántos parton. Azért elefántos, mert beállítottak oda 4 elefánt makettet. Majd kimentünk, ismét kerestünk egy taxit, és hazamentünk a szállásunkra.

Este a környékünkön az éttermek többségében kint vannak frissen a halak, békák, zöldségek, és el mutogathatod, hogy mit szeretnél vacsorázni. Ettünk halat, békát, polipot, meg egy kis sertést, és az egész kevesebbe került két főnek, mint Magyarországon egy fogás egy főnek.

A Szafaris cikkünkből kiderül, hogy nem minden nap ilyen tökéletes, és az is, hogy más nemzetek turistái mennyire másképp pihennek, de ettől még gyertek el erre a szigetre. Csak a turista „gyűjtő” helyeken probléma, a nagy a hangzavar, mindenhol máshol egyáltalán nem lehet ebből semmit észre venni. Sem a strandon, sem az éttermekben sem a szállásunkon nincs semmilyen zavaró tényező, és szép ez a sziget, a vietnámi emberek pedig az egyik legkedvesebb nemzet, akikkel valaha találkoztunk.

Railay Beach

Railay Beach

hajó

Mi Karbi – Ao Nang részéről mentünk át, 200 Bath / fő áron oda vissza. Egy fórumon olvastuk, hogy lehet alkudni az árból, de nem lehet, mivel nem a csónaknál veszel jegyet, hanem egy irodában. További jegyárakról tettünk fel egy képet.

Ha megvetted a jegyet, oda kell menni a csónakosokhoz, akik akkor indulnak el ha megvan a minimum 8 fő. Valahol örülök neki, hogy nem ott lett szállásunk, mert két viszonylag nagy, és két kicsi bőrönddel jöttünk, és a hajók a vízben vannak stég nélkül, tehát mire a csónakra felszállsz, kb comb középig vizes leszel. Kis bőröndös turistákkal találkoztunk, de nekik sem volt egyszerű feltenni a bőröndöket. Az út kb 15 perc. Mind az Ao Nang, mind pedig a Railay Beach West úgy tűnik, mintha nem lenne tiszta, de végülis nem a víz minőségével van talán baj, hanem azzal, hogy a nagy hajós forgalomtól egyszerűen felkeveredik a víz, és nem kristály tiszta. Megmondom őszintén, hogy sok képet megnéztünk a googleban erről a partszakaszról, és én ettől többet vártam. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt szép, de a képeken szebbnek volt rajzolva. A part egyébként nem zsúfolt, és van egy üzletsor is, amiről itt találjátok a videót: (a cikk a videó után folytatódik)

A bárok tele vannak Bob Marley plakátokkal, és fű szaggal, csábítottak minket is hogy üljünk csak be majd adnak nekünk ezt azt. Kihagytuk. Itt is elérhető minden, masszázs, étel ital, kellemes hely egyébként, snorkeleztünk is a sziklákhoz közel eső részen, a víz hőmérséklete kiváló.

Sétálgatni nem mentünk az üzletsoron túl, viszont annak a végén van több irányban is lehetőség elmenni, illetve itt majmokat is láttunk, messziről.

Összességébe véve, ezen a részen is el lehet tölteni pár napot, sőt akár egy egész nyaralást is, kevesebb emberrel fogsz itt találkozni, mint Ao Nang-ban, csendesebb.

A naplemente itt is csodás.

4 Island hajótúránk alkalmával kötöttünk ki utolsó állomásként a Phra Nang Beachen, ami a Railay Beach mellett van, az sokkal inkább homokos part. 4 Island túránkról bővebben itt olvashatsz: Négy sziget túra

 

Phi Phi Sziget túra

Phi Phi Sziget túra

hajó

Ezt a túrát a Get Your Guide oldalon foglaltam. Persze helyieknél is könnyen meg lehet alkudni erre, de pont bejött egy kedvezményes ár, és gondoltuk, kihasználjuk. Érdemes figyelni az online promóciókat. A menet ugyanaz volt, mint a 4 Island túránál, és tengeri betegséggel kapcsolatos gyógyszer információk is ebben a posztban vannak, itt: Négy sziget hajótúra

Ez a túránk a Sea Eagel Tour Company szervezésében valósult meg, és a Get Your Guide rendszerén keresztül foglaltuk. 7,5 órás túra volt, ebéddel. Az árban nem volt benne a nemzeti park belépő, ami fejenként 400 Bath, így ezt is bele kell kalkulálni az árba.

A Sea Eagel is felvesz mindenkit a hotelban, és odavisz a regisztrációs ponthoz, ami közel van a Noppharat Tara Beach-ez. Itt elég alacsony a víz, métereket lehet sétálni a bokáig érő, kb 35 fokos vízben. Itt egy regisztrációt követően karkötőket kaptunk, hogy tudjuk ki melyik csoportba illetve hajóra tartozik. Ezt követően egy 2-300 méteres séta a tűző napon a homokban, hajóhoz érve pedig le kell venni a papucsot, ezt majd csak ebédnél adták vissza. Érdemes tengeri cipőt vinni.

Első megállónk a Bamboo Island volt, csodálatos hely szerintünk. Van mosdó illetve vendéglátó egység a szigeten, és csodálatos a part. Drón használata itt is tilos. A hajó pedig nem köt ki teljesen szóval vagy fürdőruhában érdemes elhagyni a hajót, vagy vizesek leszünk biztosan, mert a vízbe szállunk ki a hajóról, kb combig érő vízben. Háromnegyed órát töltöttünk itt, mi vittünk saját snorkel felszerelést, a hajón csak később osztották ki. Megnéztük mi van a vízben, gyönyörködtünk kicsit a tájban, és indultunk is a hajóhoz.

Ezt kövezőn megálltunk a Maya Bay-nél Snorkelezni, fontos tudni, hogy maga az öböl le van zárva, csak megálltunk előtte snorkelezni. Itt forgatták a Part című filmet.

Phi Phi Sziget – itt kikötöttünk ebédelni. Ha itt szeretnél szállást foglalni, jó döntés, szép sziget, jóval drágább mint bármelyik másik rész, 2 kávé 180 Bath volt a kikötőben, és a masszázs árak is drágábbak, ugyanakkor valószínű csendesebb a sziget. A part gyönyörű, és rengeteg bár van a parton, ez a rész nagyon tetszett nekünk.

Ezt követően megnéztük a Monkey Beach-et. Itt is felhívták a figyelmünket, hogy ne etessük a majmokat. Egyrészt vadon élő állatok, ha ma adsz nekik, holnap elvárják másik túristáktól, és ha nem lesz náluk kaja, akkor megharapnak. A parton volt 3 pici majom is, egy bemászott egy üreges részre. Simán ki tudott volna jönni, de nem jött, csak hisztizett, sírt. Nem tudni miért, de a mamájuk odarohant egy másik picihez, és minden ok nélkül elkezdte erősen harapdálni, így az a pici is elkezdett sírni, mire odarohant a hím, és rendet teremtett, közben már minden majom rohant oda, és közben a turistákra is rámásztak, szóval nagyon gyorsan mindenki a hajón volt. Az idegenvezetőnél volt egy kötél, azzal tartotta távol őket tőlünk. Nem is bántuk, hogy indultunk tovább, mert a másik hajóról egy turista ezek után nekiállt etetni a majmokat, és amúgy sem voltak túl jó hangulatban. Persze tök jó állatokat látni a saját környezetükben, és én is szívesen adnék nekik bármit, de be kell látni hogy nem használ nekik, sem a viselkedésüknek, sem pedig a természetes folyamataiknak. A túravezetőnk egyébként elmondta, hogy minden áldott nap megharapnak valakit.

A Monkey Bay után elmentünk a Pileh Lagoon-hoz, és ott is lehetett úszkálni, ez a hely is varázslatos. Itt már engedték, hogy ugráljunk a hajó orráról, mi ezt kihagytuk. Megpróbáltam lenézni a tenger aljára, de annyira mély volt, hogy nem láttam semmit. Itt előre fel is hívták a figyelmünket, hogy ha valamit leejtünk, annak mondjunk is búcsút, mert azt senki nem hozza fel nekünk.

Előtte a Maya Bay-nél mondták, hogy ha valaki elejti a snorkel felszerelést, ne menjen utána, majd ők felhozzák. Volt pár tengeri sün, de nem kell aggódni, 4 méter mély a víz, szóval nem lehet ráállni véletlen sem.

Ezt követően megnéztük a Viking Cave-et. Itt swiftlet madarak élnek, akik sarlós fecskefélék. Ebbe a barlangba tilos bemenni, illetve laknak ott emberek, akik őrzik a barlangot. Amennyire tudom, a fészekből levest késztenek, és iszonyatosan drágán árulják, nagyon sokat ér egy ilyen fészek. Persze adnak elég időt a kicsiknek felnőni, és csak eztán aratják le a fészkeket.

Ez volt az utolsó állomásunk, innen 45 perces út várt ránk vissza. A csónak itt is speed boat, és erős szél mellett viszonylag erős hullámok voltak. Közben egy kicsit az eső is esett, amiből semmit nem éreztünk, mert a hullámok a tenger vizét is behozták a fedélzetre. Itt már eléggé labilissá vált a hajó, és nagyon dobált minket a víz, ez az első pár alkalommal mindenkinek nagyon tetszett, aztán egy lány pánik rohamot kapott. Szerintem volt az a pont amikor érdemes lett volna legalább az úszni nem tudókra egy mentőmellényt adni, de ezzel nem foglalkozott a legénység, persze azt is tegyük hozzá, hogy biztosan volt már erre példa, és tudták, hogy egyben kiérünk. Ki is értünk természetesen. Kicsit a gyomrom kavarodott fel, tényleg nagyon erős hullámok voltak, ezért ha az elején nem is, a vissza útra csak érdemes egy tengeri betegség elleni gyógyszert bevenni.

Amint visszaértünk, vissza kísértek minket a kocsikhoz, onnan pedig vissza a szálláshoz. Gyönyörű helyeket láttunk, viszont szervezésben szerintünk a másik cég, akikkel a 4 sziget túrán voltunk, jobbak voltak.

A cégnek az oldalán érdemes figyelni az akciókat: https://www.seaeagletour.com/tour/phi-phi-islands-trip-by-speedboat/

Továbbá nem kell aggódni ha nem tudod kinyomtatni a visszaigazolást, telefonon sem kellett nekik megmutatni, csak a név alapján azonosították be a foglalásunkat.

A Phi Phi szigetre át lehet menni csónakkal, és komppal is, ha ott van a szállásod. Mindegy, hogy Krabiról vagy Phuketről indulsz, mindkettő kínál utakat Phi Phi szigetre.

Érdemes megnézni, hacsak egy napra, akkor is, mert gyönyörű.

 

Négy sziget hajótúra – Ao Nangról

Négy sziget hajótúra – Ao Nangról

hajó

Ezt a túrát a booking.com-on találtam, de elérhető bárhol. A cég, akivel mentünk a www.phiphitours.com volt. A csomagban ezen a túrán benne volt, hogy felvettek minket reggel a hotelnél, túra után vissza is hoztak, valamint kaptunk ásványvizet, és ebédet, valamint biztosítást. Ami nem volt benne, az a nemzeti park belépőjegy, ami fejenként 400 Bath/ belépés, így ha 3 egymást követő napon mentek, akkor ezt háromszor kell fizetni.

Amikor megkérdeztünk a kikötőbe, (Koh Phi Phi tour Pier) regisztrálni kellett, és csoport létszám ellenőrzéskor, hajóba való beszálláskor a szálloda nevével azonosítanak bennünket. Gyors regisztráció, ki kellett töltenünk a biztosításhoz egy lapot, majd befizetni a nemzeti park belépőt, és ezt követően szálltunk fel csoportonként a hajóra. Itt ennél a kikötőnél ajánlottak tengeri betegség elleni gyógyszert, ki van téve a regisztrációs pultnál, amit gyengébb gyomorral rendelkezőknek kifejezetten ajánlunk, nem is annyira az oda útra, mint a visszafele tartóra, addigra ugyanis van egy kis szél, és a speed boat egyébként is gyorsan szeli a hullámokat, szóval meglehetősen ugrál a hajó. Egyébként ha biztosra akartok menni, akkor minden utcában van patika, oda bementek, és tengeri betegség – sea sickness tablets- ellen kértek gyógyszert. Két féle van egy ami akkor kell ha kb 6 órát vagy a hajón, ezt egy órával a hajókázás előtt kell bevnni, és 6 órán át tart a hatása. A másik egész napos, illetve hajón éjszakázós tabletta.

6 órás neve: Siarizine Cinnarizine – 10 db, 145 Bath

Egész napos/éjszakás neve: Dimenhydrinate – 10 db 60 Bath.

Ez a beruházás jócskán megéri ha nem annyira bírod a hajót. Hányós zacskó a hajón egyébként ingyen van.

Ezt követően a hajón elmondták, mikor merre megyünk, mennyit utazunk, kaptunk vizet, és máris indultunk. Nekem ez a beszállítási mód szimpatikusabb volt, mint az előző napi. A kikötőben volt mosdó, kis sütike, innivaló, gyümölcs, szóval nagyon fel voltak készülve a vendégekre.

A szállodánál nem kell aggódni ha 8:30ra nem érnek oda, igyekeznek mindenkit időben felvenni, és biztosan jönni fognak, fél órás időtartamban valamikor. Mi 3 olyan programon vettünk részt, amit online foglaltunk, és mindhárom alkalommal jöttek értünk.

Első megállónk a Ko Poda sziget volt. Gyönyörű fehér homokos part, és amikor mi voltunk ott, reggel 9 után nem sokkal, rajtunk kívül egy hajó volt még ott, szóval tökéletes képeket lehetett készíteni. Itt van egy ici pici büfé, de nincs mosdó. Innen egyébként gyalogosan át is lehetne sétálni a Chicken Island-re, de ezt valamiért nem engedik. Őrök vannak mindenhol, drón használata tilos. 40 percet voltunk itt, pont elég volt egy rövid snorkelezésre, illetve arra, hogy készítsünk pár remek képet. A prati sziklákon gyönyörű zöld rákok mászkálnak, ha közel mész el is ugranak onnan, nem szeretik annyira a közönséget. Ez szerintem gyönyörű hely volt, ide is át lehet jönni csónakkal, ha szeretnél egész nap ilyen helyen strandolni. Mi visszafele is megálltunk itt, akkor már kb 9 hajó volt kikötve, és nagyon nagy volt a tömeg.

Következő megállónk a Chicken Island volt, első körben csak megálltunk egy helyen ahol messziről lehetett fényképet készíteni, majd közelebb mentünk, és snorkeleztünk. Nekünk van saját felszerelésünk, de ha nincs Neked akkor a hajón adnak. Nem vagyunk benne biztosak, hogy fertőtlenítik e, ezért azt javaslom, ha nincs saját felszerelésed, hogy vigyél legalább egy fertőtlenítő kendőt, vagy sprayt.

Ezt követően kikötöttünk a PoDa szigeten, és itt ebédeltünk, Csirke volt rizzsel, tojásos valamilyen pitével, illetve volt hozzá párolt zöldség. Itt volt bő egy óránk, szóval ezt követően lehetett fürdeni is. Rengeteg tengeri uborka volt ezeken a részeken, és rák a partokon. Ezt követően mentünk át a Phra Nang Beachre, ami a Railay Beachtől nem messze van. Itt is volt egy 45 percünk, ezek kicsi partszakaszok, szóval nagyon nem tudsz olyan helyre menni ahonnan nem látnád a hajót. Az utolsó megállónál is csodás homokos part volt, de itt nem volt már olyan kristály tiszta a víz, mert egész nap jönnek mennek a kis motoros csónakok is, és felkavarják a vizet. Épp ezért, ha Ao Nangban vagy, és szép, csendes partra vágysz, akkor inkább a PoDa szigetet javaslom. Itt volt mosdó, és büfé is, valamint nyugodt a sziget, és csodás a part. Lehet kajakot is bérelni, szóval itt el lehet tölteni egy nyugis napot. Természetesen a Railay beachen is, hiszen ott is van mindenre lehetőség, de nekem a csendesség, nyugodtság miatt jobban bejött a PoDa.

A Phra Nang Beachen töltött idő után a hajón ananásszal, és dinnyével kedveskedtek nekünk, majd indultunk is vissza a kikötőbe. Délután 2-ig tartott a program, majd visszavittek minket a szállásunkra. Szép helyekre vittek minket, ha esetleg hezitálsz, hogy hol töltsél el egy napot, akkor ez egy jó felfedező program, de persze akkor is, ha csak szeretnél többet látni a környező szigetekből.

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználóbarátság javítása érdekében. A weboldal további használatával ezt elfogadod. Privacy policy