Utazási tippek, tapasztalatok a világ körül tőlünk és másoktól

Szállások, repterek, országok, beszámolók
Milyen most Vietnámban a korona vírus ideje alatt?

Milyen most Vietnámban a korona vírus ideje alatt?

Ázsia

Milyen most Vietnámban a korona vírus ideje alatt?

 

Miközben mindenki arra vágyik, hogy ennek az egész korona vírusos pánik – katasztrófa hangulatnak vége legyen, és újra utazhassunk, mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy viszonylag nagyobb korlátozások nélkül megúsztuk eddig.

Amikor a korona vírus megjelent, mindenki rettegett a kínaiaktól. Ahogy elkezdett terjedni Európában, úgy eltűntek Ázsiából a turisták, egyre ritkább lett az Európai, aztán mondhatni, elkezdtek tartani tőlünk. Nálunk egy percig sem volt opció, hogy hazamenjünk, nem kalandvágyból, hanem mert eleve nem az volt a cél, hogy fél évig Ázsiában maradjunk.

Értelem szerűen mi sem így terveztük, de végül azért sem indultunk el haza, mert jelen helyzetben nem akartunk két vagy ki tudja hány napig utazni, otthon ki van adva a házunk, a hotelek bezártak, itt van szállásunk, jó az egészségügy, meleg van. Így most itt fekszünk Nha Trangban a tengerpartra néző apartmanunkban, ami az épület 31. emeletén van, és bámuljuk a tengert. Volt pár bosszús pillanat, mire ide jutottunk…

Február elején érkeztünk Vietnámba. Akkor itt 16 gyógyult volt, és nem volt fertőzött, azonban az idő előrehaladtával Európában egyre rosszabb lett a helyzet. Egyre többen kerültek ki minket az utcán. Akkor már egyre többen javasolták, hogy menjünk haza.

Mi egy szuper apartmanban voltunk, így nem érintett minket semminek a bezárása. Ha esetleg a piac bejáratánál nem örültek annyira nekem, ez hamar elmúlt, mert az árusok, akiktől vásároltunk, második alkalommal már barátként üdvözöltek. Nekik elbáboztuk, hogy november óta Ázsiában vagyunk, és ez megnyugtatta őket. A szállásadónk minden nap küldte angolul a híreket, szóval minden rendben volt.

Napok teltek el anélkül, hogy külföldit láttunk volna. Végül megbeszéltük, hogy egy belföldi repülőjárattal jó lenne elmenni délre, ahol süt a nap, és hullámzik a tenger. Gondoltuk, visszamegyünk Phu Quocra, de pont a tervezgetéseink közepette kaptuk a hírt, hogy lezárják, és nem lehet bemenni a szigetre – gondolom ez csak a külföldieket érintette….

Ezért maradt Nha Trang. Nincs lezárás, csodás partok, találtunk egy szuper szállást. Lefoglaltuk, majd írtam a szállásadónak, hogy Európaiak vagyunk, beenged e minket. Rengeteg hírt olvasunk ugyanis a Facebookon, hogy kiteszik őket a hotelből, szállásról, hostelből… Már rég nem arról szólnak ezek a csoportok, hogy hogy menjünk el ide, hogy nézzük meg ezt vagy azt, hanem arról, hogy kinek a szállásadója fogad még be, van e még repülő, stb…

A szállásadónak is megírtam, hogy február óta itt vagyunk, és November óta nem voltunk otthon. Válasz: neki kell egy papír. Küldött egy mintát, amin a Karantén Hivatalnok aláírása szerepelt. Erre gyorsan vissza is írtam neki, hogy felejtse el, mert karanténba nem megyünk, tök egészségesen vagyunk. Jöttek a kérdések, merre voltunk, mikor érkeztünk, hogy van még vízumunk, küldjünk képet az útlevélben a pecsétről, mivel tömegközlekedtünk. Aztán írta, hogy sajnos el kell mennünk egy kórházba, és kell neki egy papír hogy egészségesek vagyunk, mert február 12-18-ig voltunk Da Nang-ban, ahol Március 12 köröl lett korona vírus fertőzött.

Ennél a résznél már majdnem eldobtam az agyam, eléggé kiakadtam, de nagyon akartunk tengerre néző apartmant, ezért elmentünk a kórházba. Az első helyen közölték, hogy ők nem adnak olyan papírt menjünk egy másikba. Másnap reggel elmentünk a Honvéd Kórházba, ahol egyből kaptunk 2 kísérőt, és négyen szaladtak össze, hogy vajon mi lehet… mondtuk nekik hogy egészségesek vagyunk, de erről kell egy papír, mert enélkül nem enged be a szállásadó. Elvittek minket a sürgősségire. Oda már nem is mentünk be, mert nagyon beteg emberek voltak bent, és ezen a ponton őszintén szégyelltem is magamat, hogy ilyen hülyeséggel terheljük a vietnámi egészségügyet.

Ahelyett, hogy életeket mentenének, velünk kínlódnak. Közben bent áttették a padot, hogy mi ott üljünk le, de egyszerűen nem akartunk beteg emberek között lenni. Kijött hozzánk az orvos, elmondtuk neki mit szeretnénk. Értetlenül nézett, ezért felhívtuk a szállásadót, aki elmondta neki hogy milyen papírra van szükségünk.

Az orvos elmondta a szállásadónak, hogy nem köhögünk, nincs lázunk, nincs tünetünk, nem fog tesztelni minket, mert elég csekély annak az esélye, hogy bármi bajunk van. A szállásadó csak ragaszkodott a teszthez, ezért az orvos megadta annak a kórháznak a címét, ahol fertőző betegeket kezelnek. Ekkor már olyan ideges voltam, hogy nem kíméltem, és megírtam neki hogy itt be is fejeztük, mert mi nem fogunk 20 km-t utazni most azért, hogy fertőző betegek közt legyünk 3 órát, mert szerinte annyi idő alatt végzünk is. Végül abban maradtunk, hogy majd ő itt Nha Trangban elvisz minket a tesztre. Beleegyeztünk.

Közben megírta, hogy a reptéren is csinálnak egészségügyi ellenőrzést, és neki az is jó lesz. Mondta, hogy egy QR kódos eredményt kell küldeni neki. Gyorsan átfoglaltuk a repülő jegyet, mert közben megérkezett Hanoiba is a szigorítás, bezártak mindent, kivéve boltok, gyógyszertár. Ma, azaz március 28-án reggel kimentünk a reptérre, ahol kérték, hogy töltsünk ki online egy kérdőívet.

Ezt mi már kitöltöttük kb. 1 hónapja, amikor az első vízumhosszabbítást csináltuk. Kiderült, a QR kódos az ennek egy továbbfejlesztett változata, ugyanaz a kérdőív, csak a végén nem regisztrációs szám van, hanem QR kód. Na ezzel végül beengedtek minket a szállásra. Hozzáteszem, orvos nem látott, de azt is megjegyzem, hogy betegen eszembe sem jutna utazni. Hanoi repterén rajtunk kívül 2 külföldi volt, mindenki szigorúan maszkban, több ember 2 maszkot viselt, gumikesztyűvel. Voltak tetőtől talpig beöltözött emberek, maszkban, plexi védőüveggel a fejük előtt. A gépen a légi utas kísérők teljesen beöltözve, csuklyás ruhában, cipővédővel, maszkban kesztyűben.

Az egyik hölgy odajött hozzánk, és mondta, hogy ma nem foglalt minden ülés, nyugodtan átülhetünk külön sorba. Mikor leültünk utastársunk mellé, neki is gyorsan elmondtuk, hogy régóta itt vagyunk. Az utat végig aludtuk, majd amikor leszálltunk, csak minket kiszedtek az érkezők közül, és ki kellett töltenünk harmadszorra is ugyanazt a nyomtatványt, amit eddig, van e lázunk, köhögünk e, stb…

Majd megérkeztünk a szállásra, és a ház előtt tapasztaltuk, hogy az embereknek csak 50%-a van maszkban, strandolnak páran, sétálgatnak a parton.

A turisták, akikkel találkoztunk, orosz nemzetiségűek. Az épületbe belépésnél kértek még egy egészségügyi dokumentumot, mondtuk, hogy az van amit elküldtünk, és végül simán feljöhettünk. Sok hűhó semmiért.

A lényeg, hogy szép helyen vagyunk, csodás a kilátás, és bízom benne, hogy mire lejár a vízumunk, haza tudunk menni. Kitartást mindenkinek, időnként megosztunk a Facebook, és Instagram oldalunkon pár szép képet, hátha valakit jókedvre derítünk vele.

 

 

Hoi An

Hoi An

Ázsia

Hoi An egy ősi, csodálatosan szép város. A régi városrészben sétálgatni az egyik legjobb program, garantálom, hogy nem tudod eltenni a telefont, mert folyamatosan látni fogsz fényképezni valót. Mi más van még Hoi An-ban, ami miatt érdemes ide jönni?

Nos, ha ez a város a célok között van, akkor legjobb, ha üres bőrönddel jössz, mert itt mindent méretre készítenek Neked, Rád szabva. Legyen az papucs, szandál, pénztárca, ing kosztüm vagy bikini, minden lehetséges, és minden egy nap alatt kész van. Érdemes kettőt rászánni, ha az első próbán esetleg nem tetszik valami, akkor legyen idő módosítani. Azt nem mondom, hogy minden nagyon olcsó, de minden nagyon szép.

Mit lehet itt csinálni, amíg elkészül a ruha?

Thanh Ha Pottery Village – itt fejenként 35 000 VDN belépőt kellett fizetnünk, de kaptunk cserében ajándékot. A születési évünknek megfelelő horoszkóp szerinti kis agyag sípot kaptunk. A kis falu fazekasokkal van tele, bemutatják, hogy készülnek a termékek, de ha nem akarsz vásárolni, akkor is hangulatos itt sétálgatni.

Silk Village Hoi An – ide 4 féleképp lehet bemenni, három szervezett túra van, egy megmutatja a lámpák készítését, egynél ki lehet próbálni a selyem szövés bizonyos műveleteit, egynél pedig italok is vannak a túrában. Csak úgy nem nagyon akartak minket beengedni, de mi már Kambodzsában végignéztük a selyemkészítés folyamatait, ezért nem akartunk ide bemenni egy 1 órás vezetett túrára. A boltba bemehettünk, és egy kicsit körbe tudtunk nézni. Csodás kelmék, széles választék, nagyszerű sálak, egyszóval remek hely.

Tra Que Vegetable Village – nagyjából egy kert, csodásan elrendezett zöldséges veteményesekkel. Itt is fizettünk 35 000 VDN / fő belépőt, cserébe kaptunk egy welcome drinket, amit nem mertünk meginni. A vízben sem voltunk biztosak, hogy honnan van, illetve érdekes magok úszkáltak az italban, ezért megkóstoltuk, de meg nem ittuk. Itt ebédelni is voltunk, és vízi bölényt is láttunk.

An Bang Beach – valahol olvastam, hogy Ázsia legszebb partja. Nálam Nua Penida vitte el az első díjat abból amit eddig láttunk, de kétség kívül remek ez a part. Ma mondjuk esett az eső, és csak sétálni tudtunk, de szívesen ott maradtunk volna még pár órára. Hatalmas hullámok, hosszan fodrozódó, habzó tengervíz tör ki a partra, csodálatos látvány, soha nem láttam még ilyen hosszan habzó fodrozódást.

Japanese Covered Bridge – azaz egy fedett híd. A hídon átkelni csak belépőjeggyel lehet. Nem kérdeztük meg mennyibe kerül, mert nem akartunk tovább sétálgatni, a híd aranyos, akárcsak az egész belváros.

Ennek a városnak lenyűgöző hangulata van, a régi városrészben nem közlekednek az autók, ugyanakkor bicajosok, bicajos tuktukok, és motorok igen ezért érdemes időnként az útra is figyelni.

Mindenki nagyon kedves, azonban figyelni kell az árakra, sok minden túl van árazva. A Night Marketen vacsoráztunk egyik este, amikor megrendeltük a Saslikot, amin 2 kocka hús volt, akkor még arról volt szó, hogy 2 pálca 50 000 VDN, majd mire fizettünk, ez az ár felment 100 000-re. Nyilván most kevesebb is a turista, ezért valamiből meg kell élniük, de időnként pofátlanok az árakkal. Egyébként a hús savanyú volt, szóval érdemesebb inkább máshol étkezni.

A Niht Market melletti Thu Bon River kis csatornája helyenként eszméletlen büdös, és a szálláson a csapból folyó víznek pont ilyen szaga van ezért fogmosáshoz mindenképp vegyetek ásványvizet.

Bármit rendeltek, vesztek, előbb az árat kérdezzétek meg, mert ha megrendeltétek, már nehéz lesz az árral alkudni. Sokan beszélnek angolul, és nagyon kedvesek az emberek, remek vendéglátók.

Én őszintén sajnálom, hogy nincs nálunk még 2 bőrönd, amit tele lehetne tenni csodaszép ruhákkal, de majd legközelebb.

Étkezéssel kapcsolatban kissé drágábbnak látjuk itt az árakat, mint mondjuk Da Nangban, de kb 350 000 VDN-ből itt is lehet ebédelni.

Hoi An-ban a Grab bizonyos részekről ki van tiltva, de szinte minden hotel biztosít kerékpárt közlekedéshez. Ennek megfelelően a taxi 1 km-re is 50 000 VDN-t kér, ami persze kifizethető, de máshol Grabbal ennyi pénzből 4-5-ször ennyit is lehet menni. Ma a túra végén az utolsó állomásnál a sofőrünk például úgy döntött, hogy itt a túra vége, és már nem visz minket vissza a hotelba. Van ilyen is….

A Grab Food-ot kipróbáltuk, valószínű szerencsénk is volt, mert nagyon hamar kiért az étel.

Ez a város egy kis ékszerdoboz, romantikus hangulat, mindenhol kis lampionok, békés vendéglátóhelyek, kedves emberek, csodás kelmék, ügyes szabók, cipészek. A tenger közelsége és a város hangulata miatt rákerült a “szívesen élnénk itt” listánkra.

Cambodia Angkor Air

Cambodia Angkor Air

Ázsia

Miért nem voltunk elégedettek ezzel a légitársasággal? Röviden úgy fogalmazhatnék, hogy mindenbe belekötnek, de azért kifejtem bővebben is. Szeretném azonban jelezni, hogy attól, hogy Phnom Penh repterén így viselkedtek velünk, nem jelenti azt, hogy mindenhol ez vár Rátok. (legalábbis bízunk benne, hogy nem…)

Eleve nem tudtam jegyet venni náluk, ezért Edreamsen keresztül (szolgáltatás közvetítő) kellett foglalnom. Az ő oldalukon ugyanis nem bírtam foglalni, legalábbis már csak úgy engedett volna a rendszer, hogy kiküldtek egy emailt, ami alapján utalnom kellett volna.

Ezzel még megbékéltem volna, mert ilyesmi előfordul. Check innél először közölték, hogy nem adnak beszálló kártyát, ha nem nyomtatjuk ki az E-Vízumot Vietnámba. Megvolt elektronikusan, de nekik nem volt elég, kellett a nyomtatott verzió. Oké, ekkor már a reptéren voltunk, ugyan baromira felbosszantottak minket, de mivel elmondták hol tudunk nyomtatni, átmentünk. Egy dolcsiért ki is nyomtatták a vízumot. Ezt követően jött, hogy nem vettünk bőröndöt, ezt tudtuk egyébként, de az amúgy is borsos repülőjegy árhoz még hozzá vágtak 40 000 Ft-nyi díjat a bőröndök feladásáért. Bankkártyás fizetés kizárt, szerencsére volt még nálunk pénz.

Majd kérték a Vietnámból kifelé szóló repülőjegyet, de mivel ilyenünk még nincs, ebből is problémát csináltak. Na itt már elszakadt a cérna… Először is Vietnámba előzőleg is elektronikus úton hoztuk a vízumot, és a telefonon mutattam meg a határőrnek. Nem mondom, hogy nem lett volna egyszerűbb nekik papíron, de nem szóltak érte. Repülőjegyet meg az elmúlt 3 hónapban senki nem kért tőlünk, nem is igen szoktunk venni előre, mert időnként változnak a terveink. Nagy tanakodás után felvettek egy jegyzőkönyvet, hogy nincs tovább repülőjegyünk, és a mi felelősségünk, mert szerintük akár vissza is fordíthatnak minket Vietnámból, mert nincs nyomtatott vízumunk, meg további repülőjegyünk. Kihoztak minket a sodrunkból, de eddigre annyira elszaladt az idő, hogy sietnünk kellett, mert már kint voltak a táblákon a menj a kapuhoz feliratok. Ezért nem firtattuk tovább az eljárásukat, hanem otthagytuk őket. Kis géppel mentünk, még a buszon is majdnem mindenkinek lett volna ülőhely, a Korona vírus miatt a reptér is üres volt. Kínába és Kínából minden gépet töröltek. Először bemondták, hogy hamarosan megkezdjük utunkat Ho Shi Minh citybe, erre több utas felkapta a fejét, hogy hova??? Mi Da Nangba megyünk, mire mondták a légi utaskísérők, hogy igen oda megy a gép. Ehhez még hozzá jött, hogy a repülőn a mosdó ajtaját nem lehetett becsukni, szóval nálam ez a légitársaság leírta magát. Rettentően körülményesek, és problémásak. Egyébként Kambodzsába se nyomtattunk vízumot, senki nem is kérte, elég volt telefonon. (ugyan az én határellenőröm mondta, hogy legközelebb jobb lenne, de Norbinak semmit nem mondott az ő ellenőre). Vietnámba érkezésünkkor pedig a kutyát nem érdekelte, hogy van e bárhova repülőjegyünk, pontosan tisztába vagyunk vele, hogy meddig érvényes a vízumunk, majd addigra elmegyünk. Még csak azt sem kérdezték meg, hogy meddig maradunk. Ennyit a „lehet hogy visszafordítanak minket mert nincs tovább repülőjegyünk” című előadásról. Ég Veled, Kedves Cambodia Angkor Air, bízom benne, hogy egyhamar nem találkozunk!

Bali – The Benoa Beach Front Villas (Nusa Dua)

Bali – The Benoa Beach Front Villas (Nusa Dua)

Ázsia

Ezt a szállást mi kerestük fel személyesen, és körbenéztünk, mielőtt kivettük volna a szobát, de úgy fest, hogy a szoba tesztelési gyakorlatunkon nem árt még finomítani. Csodás kert, csendes medence, közel a part.

Amint elfoglaltuk a szállást, és leültünk az ágyra, rájöttünk, hogy úgy nyikorog, hogy akármerre fordulunk majd a másik biztosan fel fog ébredni. Legalább volt szúnyog háló, így ha már nem aludtunk jól, legalább nem csipkedtek minket a szúnyogok.

A második pofon az volt, hogy sós víz folyt a zuhanyzóból. Sós vízben hajat mosni nem igazán lehet, legalábbis nekem nem sikerült. Szinte áldás volt, hogy ömlött az eső, mert a csatornában összegyűlt vízzel le tudtam öblíteni a sós vizet magamról. A nomád élet örömei: zuhanyozzunk esővízzel.

A takarítás itt sem ment, és az éttermi kiszolgálás is elég nyögvenyelős volt. A reggelit egy 7 tételes listáról kellett kiválasztani, bolt hogy 20 percet vártunk egy tükör tojásra.

December 31-én pihengettem a medence partján, és észrevettem, hogy az étterme konyhájából szaladnak ki a patkányok, és pajkosan játszadoznak a homokban. Ez valahogy nem tett boldoggá.

Próbáltunk másik szobát kérni, de közölték, hogy mindenhol ilyen az ágy. Egyet megnéztünk, valóban ugyanolyan minőségű volt.

Kijelentkezésnél felszámoltak egy extra éjszakát, csak mert korábban mentünk el, mint meg lett beszélve, de erről nem tájékoztattak, hanem csak úgy simán többet kellett fizetnünk.

Mikor rájöttem, kérdőre vontam őket, és természetesnek vették, hogy felszámoltak törlési díjat, amiért nem voltunk elégedettek…. Fizetésénél megpróbálkoztak még a jó öreg: jaj nem működik a kártya leolvasó, fizess inkább készpénzben trükkel, de nem dőltünk be nekik.

Végezetül hívtak nekünk egy autót, hogy elmenjünk Ubudra, de annak a költsége kétszerese volt a helyi Taxinak, ezért otthagytuk őket.

Ennek a szállásnak is nagyon jó értékelése van, kellemes környezetben, tágas szobákkal, de minden egyébre magastól tesznek. Kiszolgálás, tisztaság, ezek egyáltalán nem működtek itt.

Az Agodán lévő képek pedig nem fedik a valóságot.

Kuala Lumpur Látnivalók

Kuala Lumpur Látnivalók

Ázsia

Petronas Ikertornyok:

A hotelünkből látható ikertornyokhoz este mentünk el, csodás az esti fényekben. Nevét az építtető kőolaj társaságról kapta, 451,9 méter magas felhőkarcoló, 2003-ig viselhette a Világ legmagasabb épülete címet, 1998-ban épült, ma a világ 19. legmagasabb épülete.

Kellemes sétával körbe lehet menni, van egy pláza a tornyok tövében. Simfoni Lake néven találjátok meg a Google Maps-en azt a szökőkutat, amit különböző fényekkel színesítenek, este nagyon látványos. Nagy tömeg gyűlt össze, de mégsem volt tolakodás. A szökőkúttól nem messze van a KLCC park, gyerekeknek kis vizes játszótér kedvez a kánikula enyhítésére.

Jegyet online több weboldalon kínálnak, Get Your Guide-on több lehetőség is van. Adott napra mi nem tudtunk már online jegyet venni, Skip The line jegyet (várakozás nélkül, vagy kevesebb várakozással) 27 EUR-ért kínálnak az oldalon, és a kinyomtatott jegyet a hotelba szállítják. Nem próbáltuk ki, mivel a hotelünk tetejéről csodás kilátás nyílt a városra, ezért megelégedtünk ezzel a látvánnyal.

Batu Cave:

Grabbal érkeztünk ehhez a Hindu Turista attrakcióhoz, 272 lépcső felfelé az út, kb 10 perc alatt átlagos fizikummal teljesíthető. A lépcső meredek, és hétvégén tömeg van. A lépcsőn felfelé a Mészkőbarlanghoz közeledve találkozhatunk majmokkal. A lépcső melletti majmok bármennyire tűnnek aranyosnak, lesik a lehetőséget, és elveszik a turistáktól az ételt, italt, telefont, táskát, szemüveget. Érdemes a két középső lépcsősort választani, ha a majmoktól tartasz. Turisták sajnos azzal szórakoznak, hogy adnak nekik ételt, majd evés közben elkezdik őket molesztálni, vagy úgy csinálnak, mintha el akarnák venni tőlük az ételt, mire természetesen vicsorognak, erről pedig a turisták csodás Insta fotókat készítenek. Egy valamit elfelejtenek, hogy ezek az állatok még mindig vadon élő állatok, később ez váltja ki belőlük az agressziót. A Barlanghoz érve ismét van egy lépcsősor lefele, majd felfele, így jutunk el a végső állomáshoz. Az út végén is vannak majmok, kissé félénkebbek. Egy turista próbált inni adni nekik, videó róla itt:

Amikor fent voltam, 2 majom egymásnak ugrott, mire minden majom megrémült, és felszaladtak gyorsan a hegyre. Amikor úgy ítélték, hogy elmúlt a vész, visszajöttek, majd 2 majom gyorsan elvett minden élelmet, amit a turistáknál találtak. A Batu Cave egyébként az egyik legnépszerűbb, Indián kívüli hindu szentély. A lépcsők előtt egy 42 méter magas  Hindu Istenség áll, aminek a készítéséhez 300 liter arany festéket használtak. A lépcsőn felfelé haladva láthatunk hívőket, akik a fejük tetején visznek el egy kis edényt, amiben tej van. Fent találhatjuk a Cathedral Cave-et, hindu dekorációval.

Szabály szerint ide nem lehet felmenni rövid nadrágban, de ha abban érkeztél sincs semmi gond, mert lehet bérelni kendőt 5 ringgitért, amelyből visszaérkezéskor 2-t visszaadnak. Nincs belépődíj, a lépcsők alján kis szuvenír boltok vannak, és az egész területen tilos a dohányzás.

Kínai negyed:

Petaling Street Market, ezt keresd a Google Maps-ben. Nekünk helyiek tanácsolták, hogy ne vegyünk itt semmit, helyette javasolták az Uptown Danau Kota plázát. Állítólag a turistáknak külön árakat használnak, amelyek magasabbak.

KL Tower:

Menara Kuala Lumpur, telekommunikációs torony és kilátó egyben. Belépőjegy ára: 26 ringgit. A világ 7. legmagasabb egyedül álló tornya. Itt van egy Sky Box nevű rész, ami egy üveg kocka, amibe be lehet menni fényképet készíteni, 300 méter magasan. Úgy hirdetik a jegyet, hogy nézz szembe a félelmeiddel. Az Observation Deck a zárt kilátó, akadálytalan, 360 fokos látképet kínál Kuala Lumpur-ban, kétségtelenül a legjobb hely fotók késztésére. Rossz időben nem látogatható,

Piac:

Market Cowkit, Pasar Chow Kit néven találjátok a Google maps-en. Eltekintve attól, hogy a halpiac és a húspiac miatt eszméletlen bűz van, zamatos gyümölcsöket vásárolhatsz. Mangosztán és rambután, mandarin, alma, kígyógyümölcs, mini mandarin, minden elérhető, és bármit kóstoltunk, nagyon finom volt.

Akvárium:

A KLCC park mögött van, bővebb infó itt: https://aquariaklcc.com/buy-ticket/

Thean Hou-templom

Kínai templom, mivel most kínai új év van (2020. január vége), viszonylag sokan voltak, óriási dugó volt az úton. Annyiból volt most érdekesebb, hogy fel volt díszítve szépen, de számomra semmi extra élményt nem adott.

Ezen felül Kuala Lumpurban található Madárpark, Lepkepark, számos vásárlási lehetőség, piacok, ezeket azonban mi nem próbáltuk ki.

Általános információk a városról ebben a bejegyzésben találhatóak:

https://turistavagyok.hu/kuala-lumpur-altalanos-informaciok/

 

 

 

Bali Sunshine Homestay Ubud

Bali Sunshine Homestay Ubud

Ázsia

Többnyire sikerül normális szállást választanunk, de Balin több alkalommal sem volt szerencsénk. Mielőtt Ubudra jöttünk volna, már egy nem túl jó szálláson túl voltunk, amit a minősége miatt hagytunk el, és cseréltünk le a Bali Sunshine Homestayre. Nem volt szerencsés választás.

Agodán 8,7-es értékelése van, azaz nagyszerű. A googleben is tök jó értékelések voltak, ezért mertük lefoglalni. Amikor megérkeztünk, ömlött az eső, és nem találtunk senkit. Nagy nehezen előkerült egy fiatal srác, tanakodtak, hogy vajon tényleg van e foglalásunk. Mondták, hogy nincs kész a szobánk, sajnos várni kell, aztán 5 perc alatt elkészültek. Tettek egy új lepedőt az ágyra. A szállás maga olyan  koszos volt, hogy mielőtt hozzáértünk volna bármihez, lefertőtlenítettem a mosdóban mindent, amihez tudtam hogy hozzá kell majd érnünk. Takarítás minimum 3 éve nem volt. Attól most tekintsünk el, hogy éjjel is ment az előtérben a jóga, és az orosz vendégek csapkodták az ajtót, mert ennek este 11 után nem sokkal vége lett. A személyzet panaszkodik, hogy az oroszok állandóan ugráltatják őket, és menniük kell takarítani. Nem értettem először, hogy ezt komolyan mondják e….

Az első éjszaka után kérdeztük, hogy van e másik szobájuk, valamire kellett, hogy 8,7-es értékelést kapjanak. Kiderült, a külső szobák csendesek, hogy tisztábbak e, az nem derült ki. Megígérték, hogy átmehetünk a másik szobába, de közben rájöttek, hogy mégsem, mert volt már oda foglalás. így aztán kértük őket, hogy másnapra foglaljanak nekünk jegyet az első csónakra, ami átvisz minket Gili T szigetére. Mielőtt indultunk, kijelentkeztünk. Ott jelezték, hogy sajnos ki kell fizetni minden éjszakát, amit foglaltunk, azaz további egy hetet. Én válaszul mondtam nekik, hogy sajnos tőlem max ezt az itt töltött három éjszakát fogjátok megkapni, de azt is csak nagylelkűségből, mert az egész szállás undorító. Még egy darabig vitáztunk, aztán telefonálgattak jobbra balra, és végül azt mondták a tulajdonosnak, hogy az oroszok miatt nem tudtunk pihenni, ezért megyünk el előbb. Még volt egy gyenge próbálkozás, hogy lehet hogy 2 nap múlva tudnak másik szobát adni, de minket ez már nem érdeket. Azért én gondoskodtam róla, hogy a tulajdonos megtudja a korai távozásunk valós okát, és megírtam az értékelésem. Kis problémák felett szemet tudok hunyni, de mint a mellékelt képek is mutatták, itt nem kis problémák voltak.

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználóbarátság javítása érdekében. A weboldal további használatával ezt elfogadod. Privacy policy