Utazási tippek, tapasztalatok a világ körül tőlünk és másoktól

Szállások, repterek, országok, beszámolók
Búvárkodás

Búvárkodás

Hawaii Oahu

Ki az, akit nem érdekel, hogy mi van a tenger fenekén? Ki ne akarna látni teknőst, és úszni a halakkal, megnézni a korallokat… Ugyanúgy kíváncsiak vagyunk rá, mint arra, milyen lehet repülni, milyen lehet ejtőernyőzni, hőlégballonozni, és így tovább. Aki már próbált sznorkelezni, bizonyára tudja, hogy a halak pont olyan kíváncsiak ránk, mint mi rájuk. (már amelyik😄 ) A búvárkodás viszont más, lemenni egészen mélyre, a tenger fenekére. Érdekes is, és félelmetes is. Hawaii-n akartuk először kipróbálni, hogy milyen lehet búvárkodni. Ebben az írásban szeretnénk segíteni Nektek, ha ki akarjátok próbálni a búvárkodást, hogy mire figyeljetek leginkább.

Hawaii-on az időjárás nem kedvezett nekünk, rettenetes idő volt, borzasztó nagy hullámokkal.🌊

Mire kiértünk a nyílt vízre, alaposan felkeveredett a gyomrunk. Ehhez hozzájött még az izgalom, amit életünk első búvárkodása okozott, így az én reggelim a vízben landolt. 🤮 

A kapitány szerint a halak örültek neki, mivel viszonylag ritkán kapnak főtt ételt reggelire. Tengeri betegek lettünk, ami ezelőtt soha nem fordult elő. Többnyire szerintem nem a hullámokkal volt gond, hanem azzal, hogy eszméletlenül izgultunk, és tán egy kicsit féltünk is ettől a búvárkodástól. Előző este átolvastuk a búvárkodásról szóló felelősség vállalást, és azt, hogy ki milyen feltételekkel mehet illetve nem mehet le a tenger mélyére. Létezik egy egészségügyi kérdőív, normális esetben ha van egy kérdés, amire a válasz igen lenne, akkor nem lehet merülni. Azonban azt kérték, hogy ha van olyan, ahova igent írnánk, beszéljük át, és ha olyan betegségről, kórelőzményről van szó, ami nem teljesen kizáró ok, akkor egy helyi orvossal kell konzultálni, és majd az orvos tesz javaslatot. Hawaii-on nekünk nem kellett orvoshoz menni, pedig volt egy két igen esélyes válaszunk. Ami itt számunkra nagyon ijesztő volt, az az, hogy nem medencében gyakoroltunk előtte, hanem megállt az amúgy nagyon imbolygó hajó, felállni nem bírtunk rajta, akkora hullámok voltak. Közölték, hogy 30 méter mély a víz, de mi csak 6 méterre megyünk le, megcsináljuk a gyakorlatokat, és jövünk fel. Megváltás volt bemenni a vízbe, mert ott jobban viseltem a hullámokat, a vízzel együtt mozogsz, és nem érzékeled a hullámzást. Először mikor elindultunk lefele, 3 méter után elkezdett fájni a fülem, ezért jeleztem, hogy nem oké a dolog, és menjünk fel. Bevallom, meg is riadtam a 30 méteres mélységtől, mert amikor elindultunk lefele, semmit nem láttunk, csak a türkizkék vizet lefele. Kezelni ugye nem tudtam a felszerelésem, így rá voltam utalva arra az emberre, aki az oktatónk volt. Amikor felmentünk a felszínre, Norbi a hajó szélén ült, ijedtemben csak annyit mondtam neki, hogy ne gyere le, ez bizonyára sokat segített neki ebben a helyzetben. A szívem hevesen vert, és a gyomrom sem volt az igazi. Az oktató mondta, hogy ha hányni kell csak vegyem ki a számból a légző csövet, majd távozik az ami akar így is úgy is. Ám amikor visszaveszem a légző csövet, először fújni kell bele, aztán levegőt szívni. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy a tenger mélyén kihányom magam, majd boldogan még a maradék levegőmmel, mert ugye nyilván marad, belefújok a csőbe, és megyünk tovább, mintha mi sem történt volna. Hat méter mélyen az alábbi gyakorlatokat kellett elvégeznünk: ki kell venni a szánkból a légző csövet, majd vissza tenni. Ez még rendben volt. Azt követte az a gyakorlat, amikor nem csak ki kell venni, és vissza, hanem el kell engedni, had vigye a víz, majd utána nyúlni, megkeresni, és visszatenni. Nyilván ahogy elengedtem, már nyúltam is utána. Aztán engedni kellett a szemüvegbe egy kis vizet, majd kifújni belőle. Utolsó feladat pedig, hogy azt szimuláljuk, hogy nekem elfogyott a levegőm, és az oktató odaadja a saját tartalék légző csövét, és együtt szépen lassan felmegyünk a felszínre. Ezzel viszonylag hamar megvoltunk, mert hamar le akartam tudni. Végül a fülem is egész jól viselte. Egyik kezem folyamatosan az orromon volt, összeszorítottam az orromat, és fújtam bele levegőt, ez segített. Az érzés ugyan olyan mint a repülőn, csak a vízben sokkal intenzívebb, és 2-3 méter mélyen is jelentkezik. Innen elmentünk egy másik helyre, ahol „csak” 14-15 méter volt a mélység, és ott megejtettük életem első merülését. A reggelim csak ezt követően lett a halaké. A merülés persze izgalmas, láthatsz olyan dolgokat, amiket csak természet filmekben, csodálatos az élővilág, a növényzet, a korallok, pláne Hawaii-on, eszméletlen szépségek vannak. Láttunk polipot, ugyan elbújt, de láttuk. Aztán egy idő után a fülem jelezte, hogy nem tetszik neki ez a mélység, így kicsit feljebb mentünk, majd egy negyed óra elteltével véget is ért a móka, mivel egyre érzékenyebb volt a fülem. Fontos, hogy repülés előtt 2-3 nappal már nem lehet búvárkodni. Ha tengeri beteg vagy, jobb ha a hajóútra veszel be egy gyógyszert, ha ez első merülésed, és izgulsz, akkor is javasolt.

Amiért nem éreztem komfortosnak ezt a merülést: nem ismertem a felszerelésem, ezért azon egyáltalán nem aggódtam, hogy valami elromlik, azon végképp nem, hogy elfogy a levegőm. Igazából 100%-ban rá voltam bízva az oktatóra, ezért csak azt figyeltem, hogy ő merre van. Alattam a korall tele volt tengeri sünnel, úgy éreztem, nehezen tudom koordinálni magam, ezért aggódtam, hogy beletenyerelek egybe. Mivel nyugodt körülmények között nem próbáltuk ki mondjuk egy medencében ezt az egészet, ezért fogalmam sem volt hogy jutok majd le és fel, csak annyit tudtam, hogy feljönni nem szabad hirtelen. A tengeri betegség, és a felkavarodott gyomrom sem tettek magabiztossá, ezért első benyomásnak nem volt túl jó.

Gilin tanmedencék teszik kényelmessé az első merülést, ahol kiderül, hogy egyáltalán lemersz e menni pár méter mélyre, megtanulod a felszerelésed délelőtt, majd kimentek merülni később. Itt merült fel másodszor, hogy mivel van tanmedence, próbáljuk ki megint. Nekem az első annyira rossz élmény volt, hogy nem ragaszkodtam hozzá, de gondoltam menjünk, hátha ezúttal jobb lesz. A tanmedencéig sem jutottunk el, mivel itt Norbinak a magas vérnyomása miatt nem engedték, hogy bemenjen a vízbe, még a tanmedencébe sem. Átmentünk azért az orvoshoz vérnyomást méretni, 140 per valamennyi volt, majd közölte, hogy nyugodtan merüljünk csak, de aztán semmi izgulás, csak élvezzük a merülést… hát persze, így van ez első második alkalommal, csak élvezed, semmi izgalom.

Számomra van pár tanulsága ennek, nem véletlen találták ki az egészségügyi kérdőívet, az egyik helyen közlik, hogy bármikor fennáll a víz mélyén az infarktus veszélye magas vérnyomásos embereknél, a másik helyen simán kivittek minket. Igen tudom, infarktust bármikor kaphat, nem csak a mélyben de ha ez kockázatos, akkor inkább nem, köszönjük. Első alkalommal igenis fontos, hogy ne a viharban a hajón halld a szabályokat, hanem nyugodt körülmények között hallgasd végig a búvárkodás alapszabályait. A gyakorlatokat is jobb egy medencében végezni, nem a nyílt tengeren, 30 méternyi mélységgel alattad. Ezért is nagyon szimpatikus, amit a hotelünknél csináltak, van egy tanmedence, ami három mélységgel rendelkezik, és soha nem hagynak egyedül. Első alkalommal különösen fontos, hogy minden emberre jusson egy tapasztalt búvár, aki csak Veled foglalkozik. Ez Gilin a Laguna hotelnál abszolút így van, sőt a medence szélén is figyelik, hogy mi történik lent. Mi csak sznorlekezni mentünk ki velük, és ott is tartották, hogy egy sznorkelezővel egy ember ment. Ilyen túrákat sajnos nem csinálnak, azonban minket kivittek a csónakkal, amíg valaki búvárkodott, mi sznorkelezhettünk. Az is fontos, hogy elmondják, hogy mit csinálj, és mit ne csinálj ha közel jön hozzád például egy teknős. Nyilván ne tapogasd, és engedd ha fel akar jönni. Fontos, hogy megérts minden szabályt. Víz alatt nem tudsz kommunikálni, ezért mindenek előtt meg kell tanulni a víz alatt használatos kézjeleket.

Sokan a cápáktól félnek, ez azonban viszonylag felesleges félelem, szinte minden búvár várja, hogy egyszer találkozhasson egy cápával. Vannak olyan öblök, ahol előfordulhatnak cápák, de erről külön tájékoztatni fognak. (ezeket hívják Shark point-nak) Általában félénk, kisebb cápákkal találkoznak merülések során. Nem tekintik az embert tápláléknak. Én a tengeri kígyóktól félek, de többnyire minden, amitől félünk, tisztes távolságot tart tőlünk, és nem jön a közelünkbe sem, sőt, ahogy lehet, eltávolodik tőlünk. Addig biztonságban vagy, amíg nem akarod elkapni őket, ha veszélyben érzik magukat, védekeznek.  

Mindenkinek javaslom, hogy próbálja ki, ha nem fél a mélységtől, mert hatalmas élmény. Szinte minden sportnak van kockázata, így a búvárkodásnak is van egy alap kockázata. Ez akkor vállalható, ha az orvosi kórelőzményeid is engedik, ha bármi probléma növeli a kockázatot, érdemes hallgatni a tapasztalt szakemberekre, és nem vállalni feleslegesen a magasabb kockázatot.

 

Advantage autó kölcsönző

Advantage autó kölcsönző

Hawaii Oahu

Hawaii-n béreltünk ennél a végnél autót, ha röviden tömören akarnám kifejezni magam, akkor azt mondanám, autó felvétel 2 perc, leadás 1 perc, semmi szarakodás.

De ennél menjünk bele bővebben is a részletekbe. Amikor megérkeztünk Hawaiira, a reptér kijáratéval szemben van egy másik épület, és ott vannak az autó kölcsönzők. Bementünk, senki nem volt előttünk, kicsit késve mentünk ki, mert megrongálódott az egyik bőröndünk, és ki kellett cseréltetni. A reptérről bővebben itt olvashattok: Hawaii- Oahu Daniel K. Inouye nemzetközi repülőtér

A foglalásunkat hamar beazonosították, kérdeztük, hogy lehet e upgradelni, azaz egy kategóriával jobbat választani. Nézegettünk sport kocsikat, de nem lett volna praktikus 2 nagy bőrönddel, ezért aztán egy Jeep-re esett a választásunk. Megkérdezte a hölgy, akarunk e extra biztosítást hozzáadni, azt nem kértük, de a Road Assistance szolgáltatást igen. Ajánlotta, hogy ne tele tankkal vigyük vissza a kocsit, mert náluk olcsóbb a benzin, és ez igaz is volt. Odaadta a kulcsot, mondta, hogy visszaadásnál is nagyon egyszerű a folyamat ne aggódjunk. A kocsiban kb 16 000 km volt, szóval nagyon megkímélt állapotban került hozzánk.

A bérlés során tényleg minden rendben volt, az autó felvételnél a hölgy míg másolgatta az irataimat, mondta, hogy jó helyen leszünk, nincs arra sok ember. Mondta hogy ráadásul az egy gyönyörű rész. Én közben kicsit aggódtam, hogy mennyire fogok boldogulni az autóval, de nagyon élveztem vezetni.

Amikor visszavittük az autót, tényleg nem volt semmi extra kérdés, megnézték a rendszámot, a tankot, nem lefele, hanem felfele kerekítettek, valamivel az utolsó negyed alatt volt a mutató, simán beírták, hogy negyed, nem vontak le tőlem utólag több pénzt, és annyira gyorsan visszavették az autót, hogy ki sem pakoltunk annyi idő alatt. Semmilyen papírral nem kellett szórakozni, mondták, hogy hol nézzük még meg a kocsit, mert hol szoktak hagyni benne tárgyakat, eligazítottak minket, hogy merre menjünk a check inhez, jó utat kívántak, és ennyi.

Bár minden autó bérlés ilyen zökkenő mentes lenne, ezt a céget szívből ajánljuk. Kedves személyzet, gyors ügymenet, problémamentes foglalás, és nem voltak rejtett költségek sem.

Hawaii- Oahu Daniel K. Inouye nemzetközi repülőtér

Hawaii- Oahu Daniel K. Inouye nemzetközi repülőtér

Hawaii Oahu

Las Vegasból Los Angelesen át érkeztünk Hawaiira. A repülőből történő kiszállást követően elindultunk a csomagokért. Már itt voltak nyitott részek, azaz olyan folyosón sétáltunk, aminek nincs ablaka, így egyből megcsapott minket a kellemes Hawaii meleg levegő.

A bőröndök hamar megérkeztek, és ahogy elindultunk a csomagokkal, észrevettem, hogy Norbi bőröndje behorpadt, és a teteje meg is van repedve. Mondtam neki, hogy a biztosításhoz mindenképpen kell egy jegyzőkönyv legalább, ráadásul nem olcsó bőröndjeink vannak, így gondoltam, legalább egy része jöjjön vissza. Megkérdezték, mennyibe került a bőrönd, ilyenkor érdemes kicsit felfele kerekíteni, nyilván a realitás talaján. Azonnal mutattak egy bőröndöt ami árban kb egyezett a miénkkel, így lett Norbinak szép kék bőröndje. Gyorsan átpakoltunk, és mentünk is az autónkért, az autó bérlésről itt olvashatsz bővebben: Adventage Autóbérlés 

Az egész sztori egyébként megvolt 10 perc alatt, pakolással és mindennel együtt.

Amikor innen indultunk haza, akkor is nagyon jó tapasztalatunk volt a reptéren. Egyrészt mi úgy láttuk, hogy ki kell szedni a bőröndünket, de a hölgy a check innél mondta, hogy végig tudja nekünk vitetni, ennek nagyon örültünk. Kinyomtatott minden beszálló kártyát, 3 átszállással mentünk haza, ilyet soha többé 😀

A reptéren mindenki segítőkész volt. Mivel utolsó napunkon a szállást el kellett hagynunk 10-kor, egész nap csavarogtunk, és este 8kor mentünk ki a reptérre. Nagyon kell figyelni a táblákat, mert a mi járatunk ki volt írva, hogy kérni fog, ezért gyorsan kényelembe is vágtuk magunkat egy masszázs fotelba. Ahogy elindult a masszázs, hallom, hogy valamilyen Norbertet keresnek. (Gondolom, az ő nevét könnyebb volt kimondani). Majd futott felénk egy hölgy, én mondtam is neki, hogy hova ez a nagy sietség, hát ki van írva, hogy késik a gép. Mondta, hogy ez nem, sőt… nagyon időben vagyunk. Mi ahogy kell, ki voltunk pakolva, elővettem a laptopomat, gondoltam, addig elintézem a bevásárlást, hogy mire hazaérünk az Auchan delivery is hazaérjen J Két járat indult egy időben, és a mi járatszámunkat vagy megcserélték, vagy nem értettük, hogy mi történt. A lényeg, hogy elértük a gépet, és elindulhattunk Vancouverbe.

A termináloknál is van nyitott rész, ha még szeretnél friss, Hawaii levegőt szívni, megteheted. Dohányzó nincs bent, viszont le lehet menni egy kertbe, ami szintén nem dohányzó, de a személyzet ott dohányzott. Az éttermek este 9 körül még nyitva voltak, a szendvicses viszonylag drága, egy szendvics 17 USD volt, míg a főtt étel talán még árban ez alatt. Kellemes reptér, kellemes desztináció J

Manoa Falls – Vízesés Oahu

Manoa Falls – Vízesés Oahu

Hawaii Oahu

Manoa Falls – vízesés – maga a vízesés, akárcsak az ide vezető út csodálatos. Gyönyörű zöld környezetben egy kb 2 km-es út vezet a vízesésig. Viszonylag nagy a pára tartalom, és sok a szúnyog, így szúnyog riasztó mindenképpen ajánlott. Először mikor megpróbáltunk felmenni, le volt zárva, mert előtte való napokban esett az eső, és eláztatta az utat. Így megpróbáltuk következő nap is. Nem akaruk elővenni a cipőinket, mert ez volt az utolsó napunk, és már nem lett volna lehetőségünk kitisztítani a cipőket, így papucsban vágtunk neki az útnak. Velünk szemben jött pár, út közben megsérült turista, így elég sokáig tanakodtunk, hogy jó ötlet e vajon papucsban végig menni, de az elején úgy tűnt jó lesz. Szerintem mindegy miben mész, ha előtte való nap eső van, akkor csúszik a talaj, ha meg sokáig nincs eső, akkor meg nem sok víz van a vízesésben, szóval jó volt ez így. Az úton olyan magasra nőtt bambuszokkal találkoztunk, hogy nem fértek rá egy fényképre. Mosdó nincs az úton, egy két helyen lehet félre állni, ha így kell tenned, a papírt vidd magaddal vissza a kiinduló pontra egy kis zacskóban, és őrizd meg ezt a gyönyörű környezetet. Nem meredek az út, viszont csúszós, így ha van egy túra botod, az nem árt. A parkolásért fizettünk 5$-t, de további díjak nem voltak. Az út végig csodálatos zöld, és a vízesés is nagyon nagyon szép. A vízesés alatt van egy, a természet által kialakított kis medence, amiben páran fürödtek, mi úgy hallottuk, hogy szennyezett a vize egy olyan baktériummal, ami influenzaszerű tüneteket okoz, így nem próbáltuk ki, de többen fürdőztek benne. Azt hiszem, a csúszós utak miatt lefele nehezebb volt ez a túra, mint felfele, de szerintem mindenki számára teljesíthető. Láttunk 1 hónapos kisbabával is családot, és idős korosztályt is. A magas páratartalom elviselhető volt, leginkább a bőrünkön éreztük. A túra végén a parkolóba visszaérve van egy csap, ahol le tudod mosni a sarat magadról. Mi kb 2 órát töltöttünk itt, kényelmes sétával mentünk fel, és élveztük a természetet. Ezen felül látogatható még pár vízesés, pl. Lulumahu Falls, Likeke Falls. Helikopter túrák alkalmával olyan vízeséseket is láthattok, ami túrával nem elérhető, biztos vagyok benne hogy ez is gyönyörű.

Javaslom, hogy valamelyik vízesést nézzétek meg ha itt vagytok, elképesztően zöld minden, és csodás az esőerdő körülötte.

 

Hawaii – Oahu

Hawaii – Oahu

Hawaii Oahu

Nem is tudom, mivel kezdjem ezt a beszámolót, annyira klassz hetünk volt itt, hogy biztosan hosszú olvasnivalót adok most Nektek. Szállásunk Honolulutól messzebb, Waianae városban volt. Hawaii egyébként nagyon drága, ennek a lakásnak a bérleti költsége egy hétre 500 000 Ft volt, viszont elképesztő volt minden. A lakásnak óceánra néző erkélye volt, az óceán hullámai felhallatszottak. Hálószoba a másik oldalon volt, szóval tökéletesen aludtunk így is. A naplementét az erkélyről nézhettük, és reggeli közben a 11. emeletről csodáltuk a tökéletesen üres, ámde gyönyörű partot. Csodálatos volt. A lakás pedig mindennel fel volt szerelve, strandtörölköző, naptej, fürdőszobában minden amire szükség lehet, konyha teljes felszereléssel, mosó és szárító gép, egyszerűen tökéletes volt, egy az egyben elcserélném a mi házunkkal J Jelentősen tudtunk azonban spórolni azon, hogy volt konyhánk, mivel reggelit is és vacsorát is tudtam készíteni. Boltokat a google maps segítségével találtunk. Még Amerikában vettünk egy SIM kártyát, hogy legyen netünk, illetve a HERE alkalmazást töltöttük le, hogy legyen navigációnk.

Mikor megérkeztünk, elmentünk felvenni a bérelt autónkat. Advantages car rentalt használtuk, és róluk csak jót tudok mondani. Bővebben róluk itt írtunk: https://turistavagyok.hu/advantage-auto-kolcsonzo/

Upgradeltünk, azaz eggyel jobb kategóriát kértünk, így egy Jeep-et hoztunk el. Nagyon menő volt egyébként vele közlekedni. Élveztük.

A tengerpartok, és a sziget szépsége csak megérkezésünket követő másnap fedte fel magát előttünk, mivel sötétben landoltunk. A hegyeken a növényzet annyira zöld, hogy egyszerűen elképesztő. A partok pedig maga a csoda. Így annyira magasra tette a lécet már országok tengerpartjaival, hogy hiába mondják, hogy milyen gyönyörű az adott hely, én azt látom, hogy szép szép, de azért láttunk már ennél szebbet. Itt tegyük még hozzá, hogy az egyik legszebb part a szállásunk alatt volt, ahol használhattuk volna a kajakot, és minden egyebet, de későn fedeztük fel, és túl sok mindent akartunk látni, ezért képtelenek voltunk egy helyben megmaradni.

A szigeten végig autózni is élmény. Rendőrrel nem volt dolgunk, de sokat láttunk intézkedni. Honoluluban nem annyira, de a városból kifele már több hajléktalan van, ami érthető. Ha hajléktalan lennék, én is egy melegebb országot választanék, ahol van vízpart. A strand mindenhol ingyen van, szóval valahol érthető… Egyébként itt sincs több, mint mondjuk otthon, csak itt a parton élnek, és időnként balhéznak, ezért többször ment hozzájuk a rendőr. A mi szállásunk, és majd minden ilyen nagyobb társasház körbe volt kerítve, biztonsági őr van a nap 24 órájában így egyáltalán nem volt mitől félni.

A sziget egyik legnevezetesebb turista látványossága a Pearl Harbor, a Második Világháború emlék múzeuma. Nekünk első körben sikerült bemennünk a ma is működő katonai bázisra, ahonnan értelem szerűen seperc alatt kitettek minket. Elvették az útleveleinket, és követnünk kellett a fegyveres őrt, amikor már kifele állt a szénánk, akkor visszakaptuk az útleveleinket is. Majd útba igazítottak minket, hogy melyik lesz a mi bejáratunk. Ez a hátránya az HERE applikációnak internet nélkül, értette hogy Perl Harborba akarunk menni, csak van ott egy katonai bázis is. Minket egyébként annyira nem érdekelt ez a múzeum, és a hozzá társuló töménytelen turista, japánok, és kínainak főkét, ezért ide utolsó napunkon mentünk csak el, benéztünk, és körbe sétáltunk ott, ahol nem volt még belépőjegy. Helyiek azt mondják, oda mindenképp idegenvezetővel érdemes menni.

Ha valaki itt mindent meg szeretne nézni és végig járni, akkor érdemes rászánni egy napot, de én akkor sem vennék igénybe idegen vezetőt, mivel minden ki van írva, és el lehet olvasni. Én feleslegesnek tartom befizetni ide egy túrára is, de nyilván mindenkinek más az érdeklődési köre. A látogató központba ingyenes a belépés, $72 egy mind a négy részre érvényes egész napos belépő, de ezt előre foglalni kell, mivel vezetett túra. Bővebb infó itt: https://pearlharborvisitorcenter.org/

Honolulu – Waikiki – itt rengeteg hotel található, és rengeteg apartman is. A hoteleknek van saját utazás szervező irodájuk, mivel mi nem hotelban voltunk, próbáltunk utcán keresni árusokat, akik túrákat kínálnak, de ez ritkább. A hotelek, és az udvaraik csodálatosak, a part ragyogó. Ez a nyüzsgőbb városrész. Mivel bérelt autónk volt, nem akartunk itt sok időt eltölteni, csak körbe néztünk. Van pár 7 Eleven, többnyire boltokban vásároltunk ebédnek valót, étteremben nem nagyon voltunk, utolsó nap mentünk be egy thai kifőzdébe, de ezt leszámítva boltban vettünk ebédet. 7 Elevenben van quinoa saláta, rizses tekercs hússal, különböző készételek, zöldség csomagok. Minden finom volt, idő és költség hatékony. Benzinkutakon is ugyanígy van kész étel, gyümölcs, ilyesmi. A készételt mindenhol megmelegítik. Waikikiről indul naplemente túra, ha nem Hotelban szállsz meg, akkor a legegyszerűbb módja a foglalásnak a tripadvisor, vagy a getyourguide. Vacsorával együtt kb $97.

Ha delfineket szeretnél látni, Yokohama Bay a legjobb hely erre. Mi közel voltunk ehhez a helyhez, mert a szállásunk előtte volt 10 km-re. Nem akartunk bemenni Honoluluba ismét hajótúrát keresni, ezért megkerestük a közeli kikötőt. Így találtunk rá a Dolphin Excursions Hawaii cégre. Honoluluból is hoztak ide embereket, sőt, rajtunk kívül mindenki velük jött. Mi átgurultunk ide kocsival. 245$ volt kettőnknek a túra velük, ebben benne volt egy ebéd is, valamint az ebédhez az ital, továbbá több snorkelezés is. A cég nekünk nagyon szimpatikus volt, elmondták, hogy ha teknőst látunk – láttunk többet is – akkor ne fogjuk meg, ne tapogassuk össze, de semmiképp nem akarjuk elkapni. Nézzük, gyönyörködjünk bennük, de ne érintsük meg. Még arra is külön figyelmet fordítottak, hogy leírást készítsenek arról, hogy milyen fényvédőt használj ha vízbe akarsz menni, valamint ha a parton látsz állatokat, akkor hagyj tőlük legalább 10 méter távolságot. Delfint rengeteget láttunk a túra során, többször megpróbáltunk bemenni a vízbe, hogy lássuk őket bentről is, de másik hajók is voltak a környéken akik zajosak voltak, és ezért a delfinek odébb álltak. Nekünk valahányszor bementünk a vízbe, elmondták, hogy ne ússzunk, és maradjunk csendbe, hallhatóan ez a többi hajón nem hangzott el. Nem bántuk, így is remek élmény volt. Több teknős is elúszott mellettünk. Volt egy csoport delfin, ahol voltak kis delfinek is, azok ugrándoztak a hajó előtt, voltak delfinek akik úsztak a hajó mellett. Imádom ezeket az állatokat, szerintem nincs aki ne szeretné őket. Állítólag ha csak lemész a Yokahama Bay-re akkor a partról is lehet látni őket a távolból, mi ezt végül nem teszteltük, de tényleg nem voltak messze a parttól. Az ebédünk választható volt, így mi megkóstoltuk a Kaula Pig-et, nagyon finom füstölt hús, olyannyira megfüstölik, mint a sonkát nálunk otthon, ugyanakkor finom omlós puha a húsa. Rizzsel tálalják, és zöldségekkel. Nagyon finom volt.

Hanauma Bay – sznorkelezésre tökéletes, gazdag élővilággal rendelkezik, teknőst és szép halakat is láthatsz itt. Ez belépőjegyes rész, 7,5 USD per fő, és a parkolásért is fizetni kellett 1 dollárt talán J Mi ide nem mentünk le, csak fentről megnéztük.

A Makapuu beach szép megálló, és a szigeten szép vízeséseket is fel lehet fedezni, erről bővebben itt írunk: https://turistavagyok.hu/manoa-falls-vizeses-oahu/

Tökéletes esti program a Paradise Cove meglátogatása, mi onilne vettünk rá jegyet, és nem kértünk transzfert, de többen érkeztek erre az eseményre is busszal. Erről az estről bővebben itt írunk: https://turistavagyok.hu/oahu-paradise-cove/

Hétvégi Piac – Stadium

Péntek szombat és vasárnap kirakodós vásár, piac, főként ruha, csecsebecse, illetve szuvenír, és gyümölcs kapható. Ha üres bőröndökkel jöttetek, itt garantáltan lesz lehetőség megtölteni őket. 

Partok minden mennyiségben, bárhova mész gyönyörű. Ha egyszer elmész Hawaiira, utána minden tengerpart szép lesz, de egyik sem lesz ehhez fogható. A sziget nem olcsó, de megéri.

Az apartmanunkhoz közeli strandot leszámítva, az egyik legjobb hely Kalama Beach volt, mi itt próbáltuk ki először a sznorkelezést, és egyből láttunk két nagy teknőst, akik a növényeket csipkedték a kövekről. A part maga tiszta,  nem voltak sokan, és van zuhanyzó, valamint mosdó, és öltöző.

Minden strandra be lehet menni, Hanauma bay kivételével nincs fizetős partszakasz, a hotelok strandjaira is gond nélkül bementünk, senki nem kérdezett tőlünk semmit. Ahol már láttuk, hogy le fog menni a nap, félreálltunk, leparkoltunk, és megnéztük a naplementét.

Ha szeretnél elmenni arra a helyre, ahol a Jurasic Parkot forgatták, az a Kuala Ranch, és előre kell foglalni. Sajnos az nem működik, hogy csak odamész és bemész.

Van Outlet a szigeten, ha vásárolgatni szeretnél, érdemes benézni, mert kifutó termékek nagyon jó áron vannak.

Összességébe véve nekünk ez a sziget csillagos ötös, a közlekedés zökkenőmentes, az emberek kedvesek, szóval ha van lehetőséged ide eljutni, azonnal csomagolj, és vigyél minket is magaddal J.

 

Oahu – Paradise Cove

Oahu – Paradise Cove

Hawaii Oahu

Reggel gondoltuk, megpróbálunk foglalni még aznapra egy Paradise Cove – Hawaiian Luau csomagot. 221$-t fizettünk érte, és mi ezen a weboldalon tudtunk foglalni: https://www.bestof-hawaii.com

Rengeteg oldalon keresztül lehet egyébként, de aznapra ez az egy engedte a foglalást. Ez az est, ahol táncos lányok és hawai zene mellett, hawai vacsorát fogyaszthatsz.

Délután 5 órától lehet érkezni, de a zenés táncos programok csak fél 7 körül kezdődnek, viszont addig is remek időtöltésre van itt lehetőség. Egyrészt csodálatos a part, másrészt várnak hawaii játékokkal. Már ahogy a parkolóhoz igyekeztünk, volt két porta, ahol mutatták a shakákt a kezükkel az ott dolgozók, így fogadták az autósokat. Ez a kézjel más néven: Hang Loose, egy amolyan barátságos gesztus, ha beengedsz valakit az úton magad elé, akkor is ezt mutatják. Megérkezést követően regisztráltunk, és kaptunk két kártyát, ami a belépésre jogosít fel, továbbá tettek rá fejenként 20 $-t, amit bent lehetett elfogyasztani, üdítőre, az ajándék boltban, jégkrémre, fényképekre.

Ki lehet próbálni a Hawaii Kenut, aminek nem csak az ülő felülete helyezkedik a vízre, hanem van egy kitámasztója is. Az öböl amiben mentünk vele, csodás, és a természet alakította ki, gazdag élővilággal. A visszafele úton elvesztettem az érdeklődésemet, mert a parton ott feküdt egy fóka, és már napok óta jártuk a partokat, hogy találkozzunk eggyel. Persze mint minden ember, én is nagyon szívesen megérintettem volna, megsimogattam, és megszeretgettem volna, ugyanakkor ezeket az állatokat is távolról kell szeretni. Az egyik legszimpatikusabb dolog ezen a szigeten számomra az, hogy védig a környezetet, az állatokat, és nagyon büszkék arra, hogy van náluk teknős, fóka, és delfin. Hivatalos neve egyébként Hawaiian Monk Seal. Ahogy megláttam, hogy ott van a parton, már nem tudtam koncentrálni arra, hogy mit mond az idegen vezető, megköszöntem neki, kiszálltam a kenuból, és rohantam Norbihoz, hogy most azonnal gyere, mert itt van egy fóka, még a papucsomat, és a táskámat is ott hagytam a kenus helyen. Számomra minden utazás fénypontja, ha különleges állatokkal találkozhatok, és valljuk be, nem hempereg minden strandon fóka, szóval ez eléggé különleges volt. A fóka körbe volt kerítve, és ki volt téve egy tábla, hogy légyszi menj körbe, mert ez a fóka itt épp pihen. Volt mellette egy őr is, aki készséggel válaszolt minden kérdésre. Azért állt ott, hogy biztosan senki ne menjen hozzá oda. Készíts képet, de csak távolról, nézd ameddig akarod, de csak távolról. Az úr egyébként elmondta, hogy csökken ennek a fajnak a száma, mert az óceánt szennyezik, és tavaly 3 állat is elhunyt, műanyagszennyezés miatt. Épp ezért figyelnek nagyon arra is hogy ne szemetelj, és több helyen papír szívószál volt csak. Gyönyörködtünk bennük, és végül visszatértünk egyéb programjainkhoz. Ha részt veszel ezen a Paradise Cove esten, sajnos nincs rá garancia, hogy megint itt fog pihengetni egy fóka, de megmondom őszintén, nekem teljesen feldobta a napomat.

Nézd csak, így alszik egy fóka: https://www.youtube.com/watch?v=M8QGLyHmmVA

Kipróbálhatod a Havaii bowlingot, és a dárda dobást. Volt Hawaii tetoválás, henna, és hawaii fejdísz készítés, amit élő orchideákkal és más virágokkal díszítettek. A parthoz közeli részen fényképészek voltak, és csodás képeket készítettek. A kis színpadon fél 7 körül kezdődtek a programok, egy kis tánc bemutatóval, majd ünnepélyes keretek között kiemelték a vacsorának való Kalua Pig-et, ami ismét nagyon finom volt. Az egész programra egyébként érdemes időben érkezni, mert érkezési sorrendben ültetnek le, ha nem VIP jegyet vettél, így mi elsőként választhattunk kb asztalt. Van italbár, gondolom minden félét kínáltak, meg sem néztük. A főműsor pedig csak vacsora után következett, amiről leírás helyett nézzétek meg a videónkat a youtubeon.  Szerintünk ez a program az ára ellenére is megérte, jól éreztük magunkat, ajánljuk, hogy ha lehetőségetek van rá, akkor nézzétek meg. Videó róla itt: 

Hula Táncosok: https://www.youtube.com/watch?v=X08fdcuItcs

 

 

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználóbarátság javítása érdekében. A weboldal további használatával ezt elfogadod. Privacy policy